JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 21.Névnap: Máté, Mirella
    
 
Hónapok
JÚLIUS 1. – ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAP
 
Hundertwasser-ház (Bécs, Ausztria)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Hundertwasser-ház (Bécs, Ausztria)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAPpá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először.


VILÁGÖRÖKSÉG
(gyűjtőoldal)

ÉPÍTÉSZ
(gyűjtőoldal)
Kariatidák (Athén, Görögország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Kariatidák (Athén, Görögország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Korinthoszi oszlopfő (Athén, Görögország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Korinthoszi oszlopfő (Athén, Görögország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Korinthoszi oszlopok (Athén, Görögország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Korinthoszi oszlopok (Athén, Görögország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Az ókori világ 7 csodája
(összeállítás)
Pilinszky János: Köszönetünk a dómépítőké
(részlet)

Ahogy a gyerek a kagylót a fülére szorítva lesi, vajon meghallja-e a tengert? – lépünk ki a dómtérre, adjuk át magunkat a tér és a homlokzat külső geometriájának. Az ünnep nyitánya, első fejezete ez: ahogy a tornyok árnyékában és a tér mértanában igyekszünk innen is, onnan is, törékeny léptekkel, a hatalmas arányok nagyszerű fogságában és szabadságában a bejárat felé. És ez az első szembesülés is rögtön a helyünkre rak, elnémít, új méretet kölcsönöz nekünk. Kicsinnyé válunk első érintésre; a dóm, az ünnep gyermekeivé.

Aztán következik a fényárban úszó templomhajó, s fölcseng a kórus nagyszerű dallama. Kezdetét veszi az ünnepélyes szertartás.

És itt, és most, az ünnep és a dóm kettős keretében, valamennyien szinte tapinthatóan érzékeljük a transzcendens valóság érintését. Azt a szegény gazdagságot, amit a szertartás csillagmozgása közvetít felénk, és ami tökéletes szegénység és tökéletes gazdagság egyszerre, anélkül, hogy a két dolog ellentmondana egymásnak.

Kaphatunk többet ennél? A látható és láthatatlan egyház közösségének szinte tapintható élményénél? A kortalan összetartozás tapasztalatánál? Szegénység és gazdagság isteni egybeesésének e megsejtésénél? Aligha.

Köszönetünk a dómépítőké.

Leonardo da Vinci: Hidraulika, csatornaépítés
(részlet)

Ezen a szivattyún két szelep van: az egyik azon a csövön, amelyik a vizet felszívja, a másik azon, amelyik kibocsátja.

Ha minden szintező berendezés alkalmazása nélkül meg akarod tudni, milyen esése van egy folyónak mérföldenként, akkor a következő eljárást kell követned:

Nagy körültekintéssel válassz ki egy folyószakaszt, amelyik az általános folyásiránynak – aminek az esését meg szeretnéd tudni – leginkább megfelel, majd a parton mérj le 100 könyöknyi távolságot. A kezdetét és a végét jelöld meg, ahogyan az fönt ab-ben látható, a kezdetéhez helyezz egy tömlőt, egy makkot vagy egy darabka parafát, és figyeld meg, hogy az említett tárgy, amely a lefelé siető hullámokkal együtt halad, mennyi zenei időegység alatt ér el a 100 könyök hosszúságú szakasz végéhez. Azután mérj meg sok más, akár lassabb, akár gyorsabb áramlást is, és mérd meg rajtuk a 100 könyök távolságra jutó esést még szintező berendezéssel is. Ennek alapján, különböző vízszakaszok lemérése után, tudod csak megadni a 100 lépésnyi partszakaszra jutó esést. Abban az esetben, ha megfigyeled, hogy az úszó tárgy mennyi időegység alatt teszi meg azt az utat, meg tudod majd mondani, mekkora a mérföldenkénti esés.

Gaudi: Sagrada Familia (Barcelona)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Gaudi: Sagrada Familia (Barcelona)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

A Világörökség emblémája(fotó: Vimola Ágnes)

A Világörökség emblémája
(fotó: Vimola Ágnes)

Petri György: Építkezés
Zuhog az ész
a gazdátlan tényrakásokra.
Dubrovnik(fotó: Vimola Ágnes)

Dubrovnik
(fotó: Vimola Ágnes)

8. Nemzetközi Építészeti Kiállítás (Velencei Biennálé, Olaszország)(Fotó:
                            Konkoly-Thege György)

8. Nemzetközi Építészeti Kiállítás (Velencei Biennálé, Olaszország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Ablak - Párizs, Franciaország (Fotó: Legeza Dénes István)

Ablak - Párizs, Franciaország (Fotó: Legeza Dénes István)

Il de la Cité - Párizs, Franciaország (Fotó: Legeza Dénes István)

Il de la Cité - Párizs, Franciaország (Fotó: Legeza Dénes István)

Lépcső (fotó: Németh Gábor Árpád)

Lépcső
(fotó: Németh Gábor Árpád)

Reményik Sándor: Az építész fia
(részlet)
„Az építészet megfagyott zene.”
Apámban a muzsika megfagyott.
Nem lírizált. Arányok érdekelték,
S nyugodt vonalak, egyszerűk, nagyok.
Az én fejembe, bárhogy erőltették,
Nem ment a számtan s geometria.
Álom-part felé hullámzott a vérem,
És költő lett az építész fia.
Sokáig azt hittem, a dal egészen
Anyám lelkén át sugárzott belém,
Tűzhely-oltáron feláldozott vére
Lappangó cseppje minden költemény.
A nem sejtett apai örökségre
Eszméltet most mások ajkán a szó:
„Bár lelke lágy, a verse vas-szilárd,
Nem áradozó, nem is olvadó,
Ő az építők fajából való.”
Gyurkovics Tibor: A kőmíves és a pásztor
(részlet)
Kőmívesek csinálnak házat,
a pásztorok meg furulyákat.
Kemény homokot vág a vas,
pendül. A szalonna avas.
Bordó szine a paprikának.
Az emberek házat csinálnak.
A munka van a falakon,
embernagyságú hatalom.
Gergely Ágnes: Az építész
Megbíztak egy toronyházépítéssel,
kérdeztem, mennyi a célprémium.
A keresztbetett lécek magasában
egy nagyszakállú ember rámtekintett
s azt mondta: „Kicsi a te hited, fiam.”
A liftaknában, ott találtak rám.
Valamikor katedrálist akartam
építeni.
Most lélekvesztőn vittek el.

Siófok, evangélikus templom (fotó: Németh Gábor Árpád)

Siófok, evangélikus templom
(fotó: Németh Gábor Árpád)

Weöres Sándor: Építők
(részlet)
Hej, rajta,
       hej, rajta,
kezet ád új híd két partja!
Lobog a zászló, repül az ének,
szivek a légben összeérnek.
       Mély víznek
       két partja,
nagy erős vashíd döng rajta.

Jókai Anna: Az építkezők
(részlet)

– Építkezni kell – tette öklét a demizson mellé, az asztalra. – Fölfele. Mondottam.

– Ami maradandó. – Ostoros derékszögbe hajlította a tenyerét, s ujjait rászorította az asztal szélére. Várt egy kicsit, azután hirtelen elkapta a kezét. Csalódottan nézte az üres deszkát. A lovakhoz ment, nem akart inni többet.


[…]

Bőséges év után nagy kopácsolás következik. Mestert szerzett a község: univerzális szakembert, kerítésre. A megrendelők két pártra szakadtak: némelyek úgy vélekedtek, hogy a kerítés arra való, senki a magánportára be ne lásson. Ezek fekete fénymázas acéllemezeket húzattak, három méter magasan, a közepében domború rézliliommal, hegyes dárdafejekkel a tetején. Mások szerint a kerítés olyan dísz, amely előnyösen kiemeli, mintegy keretbe foglalja a mögé gyömöszölt gazdagságot. Színes vasrudakat görbíttettek, hajlíttatták körbe-körbe, betontalapzatba ágyazva; nagy előszeretettel alkalmazták díszítőelemként a nap korongjának és sugarainak vélt formáit. Hamarosan teli lett a vidék szurokszínű pajzsokkal, halott napokkal. Igen elégedetten szemlélte mindenki.

Csorba János: Bár emlékezete maradjon meg
(részlet)
Építőkaláka

Még voltak kalákák, ha valaki épített. Összegyűltek a rokonok, szomszédok vagy szekérrel vagy tenyérrel segétették egymást. Aztán ha valaki beteg volt a családban, és emiatt elmaradt a nyári munkával, arra is összegyűlt a rokonság egy vasárnap, kisegíteni. A kaláka olyan olcsó munkáltatási módszer, hogy nagyrészt segítés volt. De szép hagyomány, mert sokszor nem a szórakozásért mentek, hanem a saját jóindulatukból akarták kisegíteni a bajba esett embereket. Ezt a jótékonyságot kaláka néven örökölték őseiktől. Szép hagyomány volt, de manapság már csak ritkán emlegetett. Lehet, hogy ma már nincsen annyi ilyesmire rászorult, de azért érdemes megemlékezni róluk, mert jó célokat szolgáltak.

Kelemen Lajos: Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei
(részlet)

A Szent Mihály-templom. Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre a Szent Mihály-templomé az elsőség. Ez a brassói Fekete-templom után az ország legnagyobb csúcsíves ízlésű temploma.

Már méretei is mutatják nagyságát. Hajója 50 m, szentélye 20 m hosszú. A hajó szélessége 24 m, a szentélyé 10 m, a falak magassága pedig 20 m. Tornya – a legnagyobb erdélyi torony – 76 m, a kereszttel együtt 80 m magas.

A kolozsvári közönség egy számban nagy, de a templom múltjával tájékozatlan része tévesen Mátyás-templomnak nevezi ezt az épületet. A templomnak valójában semmi kapcsolata sincs a város nagy szülöttjével. Ez a név csak azóta ragadt a templomra, mióta a körülötte elterülő régi Nagypiac szintjét szabályozták, dísztérré alakították, s 1898-tól Mátyás király nevéről nevezve, 1902-ben híres lovas szobrát ideállították.

Valójában a templom nagyobbik része több mint egy, sőt másfél századdal régebbi Mátyás király koránál, s építésének kezdete összefügg Kolozsvárnak 1316-ban történt szabad királyi várossá emelkedésével. A régibb középkorban ugyanis az ily kiváltságot szokás volt valamilyen nagyobb hálaalkotással emlékezetessé tenni. Kolozsvár ezt a Szent Mihály-templom építésével tette meg. Az építés azonban a város akkori kisszámú lakosságához és kisebb anyagi erejéhez képest lassan és fokozatosan mehetett végbe, s a templom megszakításokkal csak több mint másfél század múltával készült el teljesen. Ez meglátszik a rajta észlelhető stílusbeli eltéréseken is.

Bierbauer Virgil: A Székelyföld templomairól
(részlet)

Ha a völgy közepén húzódó országúton – az újabb keletű Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíktapolca házsorai között – Csíkszereda felé tartunk, egészen különös az, hogy kelet felé falvakat nem látunk, csak nyúlánk, fehérlő templomtornyokat, Szépvíz, Szentmiklós, Borsova, Delne, Pálfalva és Csíksomlyó fehérlő tornyait, lábuknál a cintermet kerítő fehér falat. Hol vannak a falvak, amelyek e templomokat építették? Ha letérünk az állami útról, s dűlőutakon elérjük a templomokat, akkor fedezzük fel a templom mögötti lonkokon, völgyeken a sárral becsapott s fehérre meszelt faházakat, amelyek a nagykapukkal ékes kerítések mögött rejtőznek.

A telepedésnek ez a különleges módja rendkívül érdekes és sokatmondó. Mindenekelőtt az a magyarázata, hogy a székelység egykoron nem a medence fenéki lapályt árvizekkel fenyegető Oltpartot szállotta meg, hanem a havasok alatti teraszra telepedett, tehát a biztonságosabb tájékra. De nemcsak a természet veszélyeztette a letelepedőket. Ez évezredes határföldön, kelet és nyugat határán az ember is veszélyeztette az embert. Kelet felől a bércek rengetegei védték a székelységet, s ezen a gyepűn csak néhány szoroson keresztül férkőzhettek be kelet rabló népei, s ezek a tágas völgybe, a folyó partjaira rohantak le, hogy az Oltot követve a Maros völgyét elérjék. Előretörésüket a Hargita nyúlványaira épített várakból figyelték – a falvak pedig megbújtak a szemközti terasz mögötti völgyecskékben. Védelmüket szolgálta a falu egyetlen kőből rakott épülete, az Isten háza, melynek tornya őrtorony volt, a cinterem kőfala pedig valóságos erőd, amelyben összegyülekeztek az asszonyok, az öregek s a gyermekek. Ha a férfiak leszálltak a völgybe, végső esetben, ha a hadiszerencse nem kedvezett, a falakon belül az ottmaradottak megvédhették magukat s jószágukat.

Balogh Ilona: Magyar fatornyok
(részlet)
A magyar faépítészet emlékei Erdélyben

Talán még Erdélynek sincs még egy olyan vidéke, ahol a táj és a benne lakó nép művészete, hegy, völgy, növényzet és az általuk meghatározott építkezés oly tökéletes összhangot alkotna, annyira hasonló, egymásra utaló, egymás nélkül elképzelhetetlen lenne, mint éppen a Kalotaszegen. Ha a Kalotaszeg épületeit, klasszikusan nagyszerű fatornyait és jellegzetes falusi házait környezetüktől megfosztva, az erdőtlen hegyek messze nyúló vonulataiból, a lombos falvakból kitépve akárha Erdély valamelyik más vidékére is helyeznénk, gyökértelenül, idegenszerűen vesznének el, míg jelenlegi helyükön, a földön, amelyből kinőttek és amelyhez létük kötve van, természet és ember lelkének művészi kifejezői.

Különösen áll ez a fatornyos, többnyire kerített templomokra, amelyek magaslatokon, a falutól távol eső hegyoldalakon, magányosan elhelyezve dacos büszkeséggel emelkednek a falvak fölé, védelmezve és őrt állván felettük. Négy fiatornyos, árkádos fa toronysisakjaik égre rajzolódó körvonalai valósággal egy-egy helység messze látszó szimbólumaivá magasodnak.

Nagy Sándor: Lechner Ödön mellszobraBudapest, Margitsziget(fotó: Legeza Dénes István)

Nagy Sándor: Lechner Ödön mellszobra
Budapest, Margitsziget
(fotó: Legeza Dénes István)

Szecesszió(fotó: Vimola Ágnes)

Szecesszió
(fotó: Vimola Ágnes)

Lechner Ödön síremlékeKerepesi temető(fotó: Legeza Dénes István)

Lechner Ödön síremléke
Kerepesi temető
(fotó: Legeza Dénes István)

Stróbl Alajos mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Stróbl Alajos mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Ybl Miklós mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes
                    István)

Ybl Miklós mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Arnóti András: Architektúra
(plasztika)
"KŐMÍVES KELEMENNÉ"

Kőmies Kelemen balladája…
Hova mégy, hova mégy, tizenkét kőmies?
Elmenyünk, elmenyünk, hogy ha dolgot kapnánk!
„Jertek, megfogadlak, jertek, megfogadlak,
Hogy építsétek föl magos Déva várát,
Egy véka arangyal, két véka ezüsttel,
Két véka ezüsttel, három véka rézzel.”
Hozzá is fogának magos Déva várhoz.
Ki délelőtt raktak, délután megomlott,
Kit délután raktak, az éjjel megomlott,
Kit délután raktak, az éjjel megomlott.
Arra tanakozék tizenkét kőmies:
„Améknek idejön előbb felesége,
Aztat aj fogjuk meg, tüzzel égessük meg,
Aztat aj fogjuk meg, tüzzel égessük meg.
A szép fejér hammát mész közi keverjük,
Magos Déva várát azzal felépitsük!”
„Istenem, istenem, adj egy sötét erdőt,
Hogy ha’ttérjen vissza asszonyfeleségem!”
Azt es adott isten, mégsem tére vissza,
Azt es adott isten, mégsem tére vissza.
„Jónapot, jónapot, Kőmies Kelemen!”
„Isten hozott, isten, asszonyfeleségem!”
„Eljöttem, ejöttem látogatásodra!”
„Eljötté, ejötté fejed vesztésire.”
„De azt én jól tudom, hogy tik ugy es tesztek,
Hogy embert megöltök, avval pénzt kerestek!”
Aj avval megfogták, nyakát ketté vágták,
Tüzzel, megégeték, tüzzel megégeték,
Az szép fejér hammát mész közi keverék,
Az szép fejér hammát mész közi keverék.
Avval felépiték magos Déva várát,
Avval felépiték magos Déva várát.
Elindul haza Kőmies Kelemen,
Kérdé a leánya: „Apám, édes apám,
Apám, édes apám, hol van édes anyám?”
„Elmaradt messzére, hazajön estére!”
Este es eljöve, mégse jöve haza,
Este es eljöve, mégse jöve haza.
Kérdé a más leánya:„Apám, édes apám,
Apám, édes apám, hol van édes anyám?”
„A te édesanyád a nagy kőfal közt áll,
A te édesanyád a nagy kőfal közt áll.”
Gyergyóalfalu (Csík vármegye) 1910.
Kőmives Kelemen
(részlet)
(A falba épített asszony)
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre.
Juhász Gyula: Új Kőmíves Kelemen
(részlet)
Magos Déva várát,
Égretörő falat,
Fölépítjük, jó legények,
Ha törik, ha szakad!
Ha a menny ránk roskad,
Ha a föld megindul,
Fölépítjük, jó legények,
Merész álmainkbul!
Ha kell, befalazzuk
A vérünk, a testünk,
Fölépítjük, jó legények,
Bár itt lesz a vesztünk!
Szlávics László: Kőmíves Kelemenné balladája
(festmény)
Szkok Iván: Kőműves Kelemenné
(kisplasztika)
Török Levente: Kőmíves Kelemen balladája
(festmény)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal