Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A XIX. század első felének legjelentősebb bánya- és kohómérnöke, DEBRECZENI MÁRTON (Magyargyerőmonostor, 1802. jan. 25. – Kolozsvár, 1851. febr. 18.) a híres selmeci akadémián folytatta tanulmányait. Rövid, alig 25 esztendős pályafutása során a technikai újdonságok egész sorát vezette be az erdélyi bánya- és kohóiparban. Az ő nevéhez fűződik az akkoriban erősen leromlott, egyébként nyersanyagokban rendkívül gazdag erdélyi bányászat újrateremtése. Zalatnai üzemfőnöksége alatt, az 1831-1841 közötti évtizedben az addig ráfizetéses erdélyi kohók újításai következtében nyereségesekké váltak. Teljesen átszervezte, korszerűsítette a vajdahunyadi vasgyárat. Egyik legjelesebb, külföldön is sok helyen alkalmazott újítása volt a róla elnevezett csigafúvó, amellyel tökéletesítette az olvasztókemencék levegőellátását. A kohósalakot ő használta először kéngyártásra. Saját tervezésű gőzmozdonyával biztosította a kohók anyagellátását.

1848-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki és a bányaügyek vezetésével bízták meg. A szabadságharc bukása után Kolozsváron perbe fogták, fizetését megvonták, hat gyermekével nyomorban tengődött, mialatt a kohóknál szerzett higany- és ólommérgezéstől szenvedett. Még egyszer megkísérelte az erdélyi harcok során leállt, károkat szenvedett bányák és kohók üzembe helyezését. Ebbéli munkája során megbetegedett és mindössze 49 évesen meghalt. Hagyatékában sok kiadatlan szakmunkát – és meglepetésre addig eltitkolt szépirodalmi műveket is találtak, amelyek közül a szakemberek szerint kiemelkedő volt A kiovi csata című hősköltemény.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)