JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. július 22.Névnap: Magdolna, Magda
    
 
Hónapok
JÚLIUS 19. – CZIGLER GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1850
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A XIX. század végi magyar építőművészet meghatározó alakja, CZIGLER GYŐZŐ (Arad, 1850. júl. 19. – Budapest, 1905. márc. 28.) régi svájci építészcsaládból származott, nagyapja telepedett le Magyarországon, édesapja is elismert építész volt. Czigler Győző Bécsben tanult a neves Theofil Hansen tanítványaként. 1871-ben tért haza apja váratlan halála miatt; ő fejezte be több megkezdett építkezését, műemléki helyreállítását. 1873-ban hosszabb külföldi tanulmányútra indult, melynek Ausztria, Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország és Görögország voltak főbb állomásai. Visszatérve a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, számos meghatározó épület tervezése fűződik a nevéhez ebből az időszakból. Így például az Andrássy út 3. alatti palota, az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémia, a Keleti Károly utcai Központi Statisztikai Hivatal székháza, a Széchenyi fürdő; de ő tervezte a bécsi Pazmaneumot is. Több mint 60 jelentős épület alkotójaként tartjuk számon. 1899-ben Lotz Károllyal együtt restaurálták a Tihanyi Apátságot.

1887-től az ókori építészet tanára volt a Műegyetemen. Úttörő szerepe volt az egyetem jelenlegi, budai elhelyezésének kiválasztásában, részt vett a telepítési terv elkészítésében is és az 1900-ban elkészült Gellért téri kémiai épületet is ő tervezte. Számos publikációja közül kiemelkedik fő műve, Az építészet története (1903), melyet Kabdebó Gyulával együtt írt.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal