JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 24.Névnap: Iván
    
 
Hónapok
JÚNIUS 12. – CSÉCSI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1689
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


CSÉCSI JÁNOS, Tsétsy (Gönc, 1689. jún. 12. – Sárospatak, 1769. jún. 2.): sárospataki tanár, polihisztor, utazó.

1705-től a sárospataki református kollégium növendéke. 1709-ben külföldi tanulmányútra ment. Holland, német, angol; svájci, olasz és francia egyetemeken hallgatott előadásokat, legtovább Utrechtben időzött. 1712-ben tért haza, 1713-ban foglalta el a pataki kollégium rektori székét. 1734-ig matematikát, földrajzot, történelmet, görögöt, teológiát, fizikát, csillagászatot és karteziánus bölcseletet tanított. 1734-ben királyi parancs fosztotta meg állásától mivel tanártársával nem tudott megférni, s a két tanár viszálya megbontotta az iskola egységét, pártokra szakította az ifjúságot. Ettől kezdve teljesen visszavonultan élt. Művei kéziratban maradtak fenn, így a Rákóczi-féle szabadságharcról írt krónikája is: M. Ifjabb Tsétsi J. Havi Krónikája a Rákóczi háború történeteiről 1703–1709.

Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig
(részlet)

 

A protestáns polgári művelődés helyzete

 

A református oktatás terén a legjelentősebb változás, s egy későbbi virágzó fejlődés alapjainak a lerakása Debrecenben történt, ahol a labanc pusztítás áldozatává lett kollégium munkáját 1740 körül Maróthy György (1717–1744) lendítette fel. A svájci és holland egyetemeken tanult fiatal tanár hihetetlen buzgalommal néhány év alatt teljesen megreformálta az oktatást: vezető szemponttá a gyakorlatiasságot tette; a latintanításban Bél Mátyáshoz hasonlóan ellene volt Comenius tankönyveinek, mert azok a mindennapi beszédre támaszkodva gátolták a klasszikus stílusra való nevelést; nagy jelentőségű zenei újításaival a hangszeres zenét és a többszólamú éneklést igyekezett meghonosítani.

Az iskolák újjászervezésével együtt járt az új, korszerű tankönyvek írása és kiadása is. A legnagyobb tankönyvíró munkásságot Bél Mátyás fejtette ki, erről alább számolunk majd be; de a református professzorok is számos fontos tankönyvet jelentettek meg. Marosvásárhelyi Tőke Ferenc nívós kísérleti fizikát adott ki (Institutiones philosophiae naturalis (Természetfilozófiai tanítások), Szeben 1736), Ajtai Mihály, Bethlen Kata pártfogoltja, nemzetközileg elismert, nagysikerű nyelvtant készített (Grammatica latina (Latin nyelvtan), Szeben 1744), Maróthy pedig racionalista hatásról tanúskodó Arithmeticát (Számtan), (Debrecen 1743) írt, s létrehozta az első magyar zenei tankönyvet (A zsoltároknak négyes nótáik ... a harmóniás éneklésről való rövid tanítással együtt, Debrecen 1743). Ifj. Csécsi János 1713-ból való földrajzi előadásai – jóval később – magyar fordításban jelentek meg (Nagykároly 1757).

 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal