JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 27.Névnap: Zita, Mariann
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


CSÁTHY GYÖRGY, (Debrecen, 1772. máj. 16. – Debrecen, 1817. aug.): nyomdász és könyvkereskedő.

1804-től haláláig a debreceni városi nyomda vezetője volt. A nyomdát korszerűsítette és felvirágoztatta. 1805-ben az apósa, Kiss István által alapított debreceni könyvkereskedés vezetését is átvette. A családi örökséget folytató fia, Csáthy Lajos nyomdájában készültek 1849. február 22. és május 31. között a szabadságharc eseményei miatt Pestről áthelyezett, Debrecenben újraindított, Jókai Mór által szerkesztett Esti Lapok.

Novák László: A nyomdászat története
(részlet)
Magyar tipográfusok

Debrecen város viszontagságos múltú nyomdájának; históriáját Szigeti Mihály uram provizorságának kurta ismertetésével hagytuk abba. Ez a Szigeti Mihály 1803 végéig művezetősködött a város nyomdájában. Sok baja volt a föllebbvalóival és a kompaktorcéhhel. Azzal vádolták, hogy a városi nyomda érdekeinek rovására idegen kiadványokkal kereskedik. 1804-ben megvásárolta néhai Meggyesi Pál diószegi tipográfiáját, s Váradra húzódott vele. Utóda Csáthy György lett, aki Trattner Mátyás pesti nyomdájában tanulta meg a könyvnyomtatást s Kiliánnál a könyvárusságot. Pestről Pozsonyba került, ahol három esztendeig dolgozott a Landerer-féle tipográfiában. Itten érte a debreceni tanács meghívása. A provizorságot 1804. február 1-jén foglalta el. Néhány hónapra rá meg is nősült, feleségül véve Kiss István pesti könyvkereskedő Rákhel leányát. Kiss István – mint a debreceni nyomda krónikása, Csűrös Ferenc mondja – már a következő esztendőben könyvesboltot nyitott Debrecenben, vejére bízva annak a vezetését, aki azonban provizor létére csak suttyomban cselekedhette meg azt. A boltban állandóan a felesége tartózkodott, aki ügyes asszony volt, jól értett a könyvkereskedéshez, s ha kellett: még a vásározástól sem riadt vissza. 1808-ig a tanács megismerhette végre Csáthy lelkiismeretességét, s megadta néki az engedelmet arra, hogy a könyvesboltot a saját nevén vigye, de természetesen úgy, hogy abból a város nyomdájára kár ne háramoljék. A becsületes Csáthy György nagyszerűen össze tudta egyeztetni a maga meg a város érdekeit; tizenhárom éves provizorsága idején többet és jobbat termelt a debreceni nyomda, mint bármikor is annakelőtte. Sikereiben nagy része volt a „debreceni írói körnek” is, amelyhez hozzá szokták számítani Földi Jánost, Fazekas Mihályt, Diószegi Sámuelt, a tudós Budai Ézsaiást s bizonyos mértékben Csokonai Vitéz Mihályt, a fiatalon elhalt nagy költőt is. Csáthy György szeretettel támogatta e jeles íróinkat, s értékes munkáikat mindig méltó köntösben igyekezett a magyar közönség elé juttatni.

Vitéz Ferenc: Kultúrtörténetünk fontos szereplője
(tudósítás)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal