JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. július 18.Névnap: Frigyes, Kamill
    
 
Hónapok
ÁPRILIS 12. – BUGÁT PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1793
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az első magyar orvosi folyóirat alapítója, a magyar természettudományos nyelv egyik megújítója, BUGÁT PÁL (Gyöngyös, 1793. ápr. 12. – Pest, 1865. júl. 9.) rövid tisztiorvosi szolgálat után már fiatalon a pesti orvosegyetem elméleti orvostan tanára lett. Kezdettől fontosnak tartotta, hogy a szakirodalom – elsősorban a tankönyvek – magyar nyelven álljanak a diákság és a gyakorló orvosok rendelkezésére. Ez okból több szakkönyvet lefordított és már ekkor próbált a szakkifejezésekre magyar eredetű és hangzású szavakat keresni. A természettudományos szaknyelv megújítása egész életét betöltő program lett. Toldy Ferenc írta, hogy „helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanította a nemzetet”. Toldy egyébként közeli barátja és állandó munkatársa volt; 1830-ban együtt indították az első jelentős magyar gyógyászati folyóiratot, az Orvosi Tár-at. Ezzel tudományos fórumot teremtettek a magyar orvostársadalomnak. Bugát volt a kezdeményezője és első elnöke az 1841-ben megalakult Természettudományi Társulatnak.

Szokatlan, érdekes ötlete volt Bugát Pálnak az az elgondolás, mely szerint a magyar nyelvet a nyelvrokonok – észtek, finnek, lappok – szókincséből vett szavakkal próbálta gazdagítani. Erre vonatkozó nézeteit Szócsíntan című művében fejtette ki. 1839-ben Toldy Ferenccel közösen adta ki Magyar-Deák és Deák-Magyar Orvosi Szókönyv-ét, amelyben a latin szakkifejezésekre próbált magyar megfelelőket találni. Az általa kreált orvosi szavak egy része elterjedt és ma is használatos; ilyenek például: láz, tályog, izom, ideg, mirigy, műtét, végtag. Más, ma már mulatságosnak tűnő szavait kirostálta az idő; például: dag (daganat), gőg (gége), foganc (foghúzó eszköz). Legjelentősebbnek tartott nyelvújítási munkája a Természettudományi szóhalmaz (1843).

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Bugátot Magyarország főorvosává nevezték ki; a szigorú megtorlás nem maradt el: megfosztották egyetemi tanári állásától és nyugdíjjogosultságától. Visszavonultsága idején újra az orvosi szaknyelv magyarításával foglalkozott. Az önkényuralom enyhültével, 1860-ban ismét a Természettudományi Társulat elnöke lett.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal