Jeles Napok - Böszörményi Jenő születésnapja

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

BÖSZÖRMÉNYI JENŐ, Goldhammer (Érkeserű, 1872. ápr. 23. – Budapest, 1957. aug. 8.): gépészmérnök, a hazai Diesel-motorgyártás és autógyártás egyik úttörője.

Főiskolai tanulmányait Zürichben végezte 1893-ban. Gyakorlati működését a Ganz-gyárban kezdte, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője lett, s itt 1899-ben gyártotta az első magyar Dieselmotort. 1903-tól a Westinghouse autógyár Le Havre-i, majd londoni telepein dolgozott, mint főmérnök s részt vett a gyár automobiltípusainak kifejlesztésében. Később a gyár aradi fióküzeméhez került, ahol benzin-elektromos motorvonatok szerkesztésének és üzemeltetésének kérdéseivel foglalkozott. Utóbb a MARTA Autó R. T. munkatársa, majd 1924-től 1931-ig a MÁG (Magyar Általános Gépgyár) automobilgyártását vezette, mint műszaki igazgató. Érdeme a korában közismert MAGOMOBIL és MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése. Tanulmányai, cikkei különböző szaklapokban, elsősorban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében és Heti Értesítőjében jelentek meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Emőd István: Közúti járműtechnika

(részlet)

Nemzetközi és hazai helyzet a 19. század végéig

Két magyar tudós és feltaláló, Bánki Donát és Csonka János találmánya – a karburátor – 1893-tól már a gyakorlatban is lehetővé tette a folyékony tüzelőanyag használatát. Noha a külföldi szakirodalom évtizedeken keresztül a német Wilhelm Maybachnak tulajdonította a karburátor feltalálását, ma már azonban egyre többen külföldön is elismerik Bánkiék elsőbbségét.

Bánki felismerte, hogy a belsőégésű motorok hatásfoka a sűrítési viszony növelésével javítható. Az öngyulladást megelőzendő kettős karburátora segítségével finoman elporlasztott vizet is juttatott a motor hengerébe. Az ilyen elvek alapján készített és 1894-ben szabadalmaztatott nagy sűrítési arányú vízbefecskendezéses benzinmotorja az akkori benzinmotor hatásfokát kétszeresére növelte. A vízbeporlasztásos „Bánki-motor” azonban nem terjedt el, mert Rudolf Diesel számos próbálkozás után, 1897-ben elkészítette a róla elnevezett nagy sűrítési arányú dízelmotort, amely egyszerűbbnek és jobbnak bizonyult. 1899-ben a Fegyver- és Gépgyárban Epperlein Oszkár és Böszörményi Jenő vezetésével elkészült az első magyar dízelmotor is, amelyet Rudolf Diesel „magyar típusnak” nevezett.

Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár