JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 15. – BOLYAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1802
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, BOLYAI JÁNOS (Kolozsvár, 1802. dec. 15. – Marosvásárhely, 1860. jan. 27.) apja, Bolyai Farkas segítségével sajátította el a matematika alapjait és ismerte meg a később életét meghatározó, a párhuzamosokra vonatkozó problémát. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta, ahol korán kiemelkedett matematikai tudásával. Egy iskolai jegyzetfüzetében már 17 éves korában szellemes szerkesztési módszert adott a szögharmadolás problémájának megoldására. Katonai tanulmányainak befejezése után Temesvárra helyezték. Innen írta édesapjának legendássá vált sorait geometriai felfedezésével kapcsolatban: „…semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az apa a levélbeli, és később a szóbeli kifejtés alapján sem ismerte fel először fia gondolatainak jelentőségét. Ugyanígy nem talált támogatóra Bolyai János bécsi matematika tanáránál, katonai elöljárójánál, sőt a kor híres tudósánál, Gaussnál sem. Az „abszolút geometria” csak 1831-ben jelent meg nyomtatásban, latin nyelven, Bolyai Farkas Tentament című könyvének függelékeként. Ezért emlegetik azóta is „Appendix”-ként. Az „abszolút igaz” geometria keretében Bolyai János főként azokat a tértani tulajdonságokat kutatta, amelyek az euklidészi és nem-euklidészi geometriában egyformán érvényesek.

Hosszas betegeskedés után 1833-ban nyugállományba vonult. Domáldon, majd Marosvásárhelyen tudományos kutatással töltötte élete hátralevő részét. Raumlehre című munkájában találhatók az irányítható zárt felületekre vonatkozó fejtegetései, amelyek a topológia egyik előfutárává teszik. Matematikai munkássága nem korlátozódott a geometriára. 1837-ben egy lipcsei pályázatra beküldött Responsio című tanulmányában a komplex számok értelmezésének és alkalmazásának kérdéseivel foglalkozott. Korát megelőzve függvénytani alapon értelmezte a komplex számok hatványait és logaritmusait. Jelentős alkotásokat hozott létre a bölcselet, a matematikai logika, a nyelvfilozófia, a jeltan és az információelmélet terén is. Virtuóz hegedűművész is volt; Muzsikatanában a zenei nyelv megújítására törekedett. Befejezetlen, az egész emberi tudás összegzését és rendszerezését célzó munkájának egyik fontos fejezete az Üdvtan, amelyben azt fejtegeti, hogyan lehetne elérni egyidejűleg, egymást nem kizárva, hanem feltételezve, a közösség és az egyén boldogságát.

Hatalmas, eddig még feldolgozatlan további iratanyag maradt utána; ezek értelmezése, megismerése és megismertetése a jövő nemzedékekre vár.

Weszely Tibor: Bolyai János
(részlet)

 

Alig töltött Temesváron egy hónapot, amikor János 1823. november 3-án megírta azt a matematikatörténeti jelentőség ű híres levelét a Marosvásárhelyen élő édesapjának, melyben tudatja, hogy világra szóló felfedezés birtokában van, mellyel tisztázza a párhuzamosok több mint kétezer éves problémáját, és ezzel „a semmiből egy új, más világot teremtett”. Csodálatos és véletlen egybeesés folytán, pontosan két év múlva, 1825. november 3-án teszi meg a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István nemes célú és igen jelentős anyagi felajánlását a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Erre emlékezve a Magyar Köztársaság kormánya 55/1997. számú rendeletével november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. Tehát ennek a napnak a jelentőségét a magyar tudományos élet szempontjából nemcsak Széchenyi nagy horderejű gesztusa, hanem Bolyai világraszóló felfedezésének bejelentése is emeli.

 

 

Babits Mihály: Bolyai
(részlet)
Új törvényekkel, túl a szűk egen,
új végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten
kirabolván kincsét a képtelennek
neveltek, mint Istennel osztozó,
vén Euklides, rab törvényhozó.
Lászlóffy Aladár: Bolyai
Kár, hogy nincs happy end: azok
számára, akik benne voltak a
világban, esetleg sosem világlott
ki, hogy melyik téved!
S a teremtő miért is kell hogy
elnyerje makacssága jutalmát!
Somlyó György: Bolyai
(részlet)
Itt vetni ki, a magyar végeken,
az agy merész hálóját le a mélybe,
a tajtékozó terek tengerébe –
micsoda reménytelen Tentamen!
S érezni végig az idegeken,
ahogy a háló rezzenő szemébe
akadnak rángva a sok ezredéve
kisikló szörny-törvények, kezesen!
Németh László: A Bolyaiak a matematikatörténet világában
(tanulmány)
Kiss Elemér: Bolyai János kéziratos hagyatéka
(tanulmány)
Surányi László: Bolyai János forradalma
(tanulmány)
Székely János: Bolyai hagyatéka
(vers)
Vekerdi László: Benkő Samu: Bolyai János vallomásai
(recenzió)
Kiss Elemér – Oláh Gál Róbert: Bolyai János ismeretlen arca
(tanulmány)
Bolyai János
(életrajz)
Németh László: A két Bolyai
(esszé)
Németh László: A Bolyaiak drámája. Műhely-tanulmány
Prékopa András: Bolyai János forradalma
(tanulmány)
Prékopa András. Bolyai János forradalma I. A kolozsvári Bolyai-ház
(tanulmány)
Prékopa András: Bolyai János forradalma II.
(tanulmány)
Prékopa András: Bolyai János forradalma III. A Bolyai - Lobacsevszkij-geometria fogadtatása és utóélete

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal