Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az illóolajgyártás és gyógynövénytermesztés külföldön is elismert szakembere, BITTERA GYULA (Nagyszalonta, 1893. febr. 9. – Budapest, 1970. okt. 21.) tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta, de közben hallgatta a Műegyetem kémiai és az Állatorvosi Főiskola anatómiai előadásait is. Egyetemi évei alatt az Ornitológiai Központban Herman Ottó irányítása alatt dolgozott, több szakcikket is írt madártani és barlangászati szakfolyóiratokba. Bölcsészdoktori oklevelének megszerzése után érdeklődése mindinkább a kémia és a növénytan felé fordult. Korán felismerte az illóolaj-tartalmú növények hazai termesztésének és feldolgozásának jelentőségét, a magyar klíma- és talajviszonyok alkalmasságát az ilyen fajta növények ipari méretű termesztésére. 1919-ben a Magyar Általános Hitelbank segítségével Kaposvárott illóolaj és vegyészeti gyárat létesített. Öt évvel később Budapesten létrehozta önálló illóolajgyárát. Nevéhez fűződik a híres tihanyi levendulás létesítése a francia levendula meghonosításával. Tanulmányai jelentek meg a levendula hibridekről és a levendula nemesítéséről. Foglalkozott illatos és gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok készítésével; szappanillat-kompozíciók készítési módjait dolgozta ki. Gyárában állították elő a Cardiazol szívgyógyszer-specialitást és annak különböző módozatait a két világháború között. Nagy érdeme, hogy már a harmincas évek elején felismerte a paprikamalmokban keletkező, addig értéktelennek tartott őrlési hulladékok gyógyszerészeti jelentőségét. Paprikakivonata keresett cikk volt és még napjainkban is eredményesen használják reumás bántalmak enyhítésére.

1949-ben Bittera budapesti gyárát államosították; átmenetileg még csak nem is alkalmazták ott. 1952-től folytathatta kutatásait, majd a Növényolajipari Kutató Intézet, végül a Gyógynövénykutató Intézet munkatársa lett. Főképpen a borsosmenta, a francia levendula, a muskotályzsálya, az angelika és a lestyán nemesítésével és agrotechnikai kérdéseivel foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)