Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A mezőgazdasági vízépítés és vízszabályozás kiemelkedő tudású művelője, BESZÉDES JÓZSEF (Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. – Dunaföldvár, 1852. febr. 28.) tanulmányait az egri Teológián kezdte, majd a pesti Tudományegyetemen filozófiát, a Mérnöki Intézetben műszaki tárgyakat tanult. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kezdte, majd az Esterházy család uradalmi mérnökeként végzett vízrendezési munkálatokat. 1816 és 1825 között a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke. 1820 és 1825 között a Duna baja-bátai szakaszának árvízvédelmi vonalát építi ki; ezzel mintegy 160 000 hektár ármentesítése valósul meg, és lehetővé válik a Sárköz gazdasági felemelkedése. Jelentős munkája 1833 és 1840 között az Arad megyei Fehér-körösi Nádor-malomcsatorna, első ipari célú csatornánk. Tervet készített egy többcélú Duna–Tisza-csatornára. Széchenyi kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a csatorna megépítéséről és részvénytársaság alakult a kivitelezésre. A tervet ért támadások miatt azonban a vállalkozók visszavonultak és a nagyvonalú műszaki terv nem valósult meg.

Beszédes József úttörő munkát végzett a Balaton vízszintjének szabályozása terén; a Balaton megmentőjeként is emlegetik. Jelentősek a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó tervei. Nagy szerepe volt a Tisza-szabályozás megkezdésében.

1848-49-ben a pest-szolnoki Magyar Középponti Vasút igazgató mérnöke lett, megszervezte a vasút járműjavító műhelyét.

Szerteágazó mérnöki tevékenysége mellett a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője is volt, valamint a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)