JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 24.Névnap: Eszter, Eliza
    
 
Hónapok
FEBRUÁR 10. – BERNÁTSKY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1873
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az Alföld növényföldrajzának kutatója, BERNÁTSKY Jenő (Versec, 1973. febr. 10. – Budapest, 1944. dec. ?) a Budapesti Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakon szerzett oklevelet, majd a Nemzeti Múzeum növénytárába került. Rendkívül kiterjedt növénygyűjtő munkát végzett itthon: Budapest környékén, a déli országrészben, a Magas-Tátrában, a horvát tengerparton valamint külföldön is: Németországban, a Keleti-tenger partján, Szerbiában és Romániában.

A magyar Alföld növényföldrajzi kutatásában mérföldkövet jelentett 1899-es nyírségi gyűjtőútja. Megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egész Alföld a közép-európai tölgyövbe tartozik és cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, amely szerint az Alföldnek „fapusztító sztyepp-klímája” lenne. Megállapította, hogy a klíma az Alföld minden vidékén megengedné erdő kialakítását, de ezt részben a talajviszonyok, részben az emberi kultúra rég tartó hatása (állattenyésztés, növénytermesztés) megakadályozza. Cikksorozatot jelentetett meg az Alföld befásítása érdekében. Pontos vonásokkal rajzolta meg az Alföld növényföldrajzát, ősi vegetációs képét.

A növénytársulásokkal is foglalkozott. Borbás Vincének a Balaton flóráját leíró művét németre fordította és egyben át is dolgozta; ennek során megállapította, hogy a balatoni növényformáció a mediterrán vegetációs típus északi „kisugárzásának” tekinthető, örökzöldek nélkül.

Szervezettani és rendszertani kutatásokat is végzett, főként a liliomfélék rokonsága érdekelte.

Az 1910-es évektől kezdve figyelme mindinkább a növénytermesztés gyakorlati problémái felé fordult. Publikációiban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a gombászat számos kérdésével foglalkozott. Humoros hangvételű, népszerűsítő könyveket is írt a „hobbykertészek” számára: A veteményes kert, Szőlőmívelés, Az ehető gombák, A mezőgazdaság alapelvei, A gyümölcskertészet elemei címmel; ezek számos kiadást értek meg az 1920-as években. Tudományos értékű műve az 1929-es Bevezetés a növénykórtan elemeibe. A hazai szakirodalomban ez volt az első olyan munka, amely a mezőgazdasági növények fontosabb betegségeit összefoglalva tárgyalta.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal