JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 24.Névnap: Eszter, Eliza
    
 
Hónapok
MÁJUS 9. – BATSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1763
 
Füger, Friedrich Heinrich: Batsányi János képmása, 1808 (A Magyar történelmi arcképcsarnok c. diafilm részlete)

Füger, Friedrich Heinrich: Batsányi János képmása, 1808 (A Magyar történelmi arcképcsarnok c. diafilm részlete)

BATSÁNYI JÁNOS (Tapolca, 1763. május 9. – Linz, 1845. május 12.): költő, tanulmányíró, folyóirat-szerkesztő.

Gimnáziumi tanulmányait Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban, a filozófiai tanfolyamot 1783-tól Pesten, a piaristáknál végezte. Joghallgatóként Orczy Lőrinc házába került, mint a neves költő fiának tanulótársa, s bekapcsolódott a kibontakozó pesti irodalmi és színházi életbe. 1787-től az Orczy család támogatásával Kassán, a kamaránál gyakornok, majd írnok. Valószínűleg itt lett szabadkőműves. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította a Magyar Museum (1788–1792) című lapot, és a második számtól egyedül szerkesztette. 1793-ban forradalmi versei miatt elvesztette állását, elhagyta Kassát. 1794. szeptember 10-én a jakobinus szövetkezésben való részvétele miatt Budán elfogták, egy évi fogságra ítélték, és Kufsteinbe szállították. 1796. május 23-án szabadult, Bécsben telepedett le hivatalnokként, és részt vett a művészeti életben. 1805-ben feleségül vette Baumberg Gabriellát, a neves osztrák költőnőt. 1809-ben átjavította és a kiáltvány hangját kiélező közbeszúrásokkal egészítette ki Napóleon proklamációját a magyarokhoz. A Bécsből kivonuló francia csapatokkal Párizsba ment, 1815. augusztus 5-én a Párizst megszálló osztrák katonaság elfogta, Spielberg várbörtönébe szállította. 1816. augusztus 14-én szabadult. Ezután Linzben élt. A Magyar Tudós Társaság 1843-ban levelező tagjává választotta.

A Magyar Museum szerkesztőjeként mint vezető szerepre hivatott irodalomszervező lépett föl. A fordításról (1787–1789) című tanulmányában vallotta, hogy lehetséges, sőt kívánatos a tartalmi és formai szempontból egyaránt hű fordítás. Rájnis József vitacikke alkalmat kínált számára, hogy elkülönítse a fordítást az utánzástól, s megvédve Baróti Szabó Milton-fordításait, szakított a deákos klasszicizmus ízlésével. Folyóiratának Bé-vezetésében (1788) az irodalmat a nemzeti lét minősítőjeként határozta meg, s ezért ápolására, Bessenyei Jámbor szándékának megjelenése előtt, tudós társaság létrehozását javasolta.

Költészete a nemesi reformizmus jegyében bontakozott ki. A franciaországi változásokra (1789) című híres epigrammája a tömörítés remeke. Forradalmi ihletének kibontakozása a felvilágosult rendiségtől eljuttatta a polgári reformtörekvésekig, s az egységes és oszthatatlan haza fogalmáig. A látó (1792) című verse a világ megújulását a francia forradalom eszményeinek hatására a közeli jövőbe helyezi. Az európai hadakozásokra (1792) című költeménye jelzi, hogy hazájának sorskérdéseit nemzetközi összefüggésekben szemlélte. „Kufsteini elégiái”-ban teljesen szakított a barokk poétika imitációtanának követelésével, és a belső élmény megragadására törekedett. E versei ciklust alkotnak; egy részüket Batsányi János költőbarátjának és rabtársának, Szentjóbi Szabó Lászlónak szenvedései ihlették (Gyötrődés), másik részüknek lírai hőse maga a költő. Bécsi éveinek főműve a Der Kampf (A viaskodás, 1799–1809); középpontjában az erény és igazság győzelméért küzdő ember áll. A mű költői beszámoló válságának legyőzéséről és új, bonapartista világképéről. Munkásságának utolsó negyedszázadában, elszakadva a hazai irodalmi élettől, még néhány fontos művet alkotott ugyan, de új értéket már nem hozott létre. A magyar tudósokhoz (1821) című tanulmányában, Kazinczy-ellenes éllel, támadta a túlzó neológiát. A magyar költő idegen, messze földön egy ihletett lelkiállapot bensőséges rajza után a segítségül hívott Múzsa által költőtársait, Baróti Szabót és Kisfaludy Sándort köszönti. Egész életében foglalkoztatta a nemzeti hőskultusz eszményképének tekintett Osszián műveinek lefordítása, de munkájának csak hét részlete ismeretes, ezekből életében négy jelent meg. Többször megkísérelte verseit kötetben kiadni, de erre csak 1827-ben (Batsányi János Versei) és 1835-ben (Batsányi János Poétai Munkáji) kerülhetett sor.

Batsányi János első forradalmár költőnk, aki a személyesség addig nálunk nem tapasztalt hőfokát érte el. A magyar felvilágosodás rendi, majd polgári változatát képviselte, bonapartizmusa pedig fejlődéstörténeti kapocs a jakobinus eszmék és a liberalizmus között. Az antikvitás szellemét a bárdköltő nemzeti ihletével egyesítette. Mindhárom korabeli versrendszert alkalmazta, s a gondolatritmus első hazai tanulmányozói közé tartozott.

Batsányi János: A franciaországi változásokra
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Batsányi János - Veszprém (Fotó: Vimola Ágnes)

Batsányi János - Veszprém
(Fotó: Vimola Ágnes)


Bacsányi János (szócikk)
(Batsányi)

240 éve született Batsányi János – 2003
(virtuális kiállítás)
Batsányi János: A látó
(részlet)
Ím, reménytek nem várt víg napja felderült;
Ím, az igazságnak terjednek súgári;
Dőlnek a babona fertelmes oltári,
Melyek a setétség fene bálványának
Annyi századoktól vérrel áradának.
Ama dicső nemzet felkelt ím egészen,
Mely a két világnak megváltója lészen,
S melynek már láncoktól szabad vitéz karja
Mutatja, mit tehet egy nép, ha – akarja!
Az ember elnyomott örökös jussait
Délre hozván, porba veri bálványait;
S míg köz ellenségink poklokra süllyeszti,
Hozzánk ím! ölelő karjait terjeszti:
„Álljon fel az erkölcs imádandó széki!
Nemzetek, országok, hódoljatok néki!
Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság,
Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság!”
Batsányi János: A rab és a madár
(részlet)
Téged, szabadság! tégedet énekel.
Nincs szíved, ember! hogyha nem érdekel;
Ha fel nem indíthatnak édes
Hangjai zengedező szavának –
Megbájoló kedves szavának,
Mely által új
Életet ád az egész tanyának!
Áldás reád,
Ó édes
Kis énekes!
Áldás reád!
Ne ártsanak néked soha
E vad vidéknek éhes ölyvei!
Ah! el ne érjenek téged soha
Kegyetlen üldöződ vérengző körmei!

Csikász Imre: Batsányi János domborművének részlete - Veszprém (fotó: Legeza Dénes István)

Csikász Imre: Batsányi János domborművének részlete - Veszprém
(fotó: Legeza Dénes István)

Takáts Gyula: Veri a forradalmi indulót
(részlet)
Séta Batsányival
Füstös mosoly mögött eltűnt kapuk…
A másik sor boldog delirium.
Mint bakkecske ugrál a zöld kerékpár
 
s versenyt szalad vele
 
a Hordó!
Nagy abroncsát veri a mester:
 
Magyar Grand Prix
a kőfejes, hosszú sikátoron…
A zöld kerékpár szarván
 
Himfy-dal.
A dongákból visszhangzó
 
Várregék
s a piros földek városa közül
– hová az utcavégek lejtenek –,
szittyós pillák közt alszik a
 
Berek.

Illyés Gyula: A fönn lengő holdhoz
(részlet)
Nekem a régi vagy! Még istenibb,
 
hogy közelibb, hogy – emberibb!
Sappho szerelmes holdja! Vért-köpő
 
Vitézünk virrasztó cselédje.
Börtönpriccsekhez surranó fény,
 
Batsányi mécse!
Röpít hajód mást a jövőbe – lásd –
 
engem a multba ringat.
Honnan jössz? Arról vesd föl egyszer fátylát
 
a titkaidnak.

Batsányi János emléktáblája Kassán (Fotó: Mann Jolán)

Batsányi János emléktáblája Kassán (Fotó: Mann Jolán)

Illyés Gyula: Falukutatás
(részlet)
Kényszerű várakozásban
Ült Vitéz, Petőfi? Batsányi az ült.
Sose éreztem ily közel szellemük!
Hála a megyének, amely mindenütt
egy korba, időbe varázsol velük.
Illyés Gyula: Jegyzőfüzet
(részlet)
Batsányi emlékének
Tudom, hány ős tudása, terve, izma
kell, hogy egy táj ne pokol: menny legyen.
Ha meghalok, itten tegyen-vegyen
hű szellemem, „ez tájat tsinositsa”.
Illyés Gyula: Önkritika
(részlet)
Batsányié
Hogy elvették a kalamárisát,
tollát, papírját: esze-, keze-tétlen,
az elzártság e kettős börtönében,
csak most érezte láblánca vasát,
torony-celláját a kufsteini télben!
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal