JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 24.Névnap: Eszter, Eliza
    
 
Hónapok
FEBRUÁR 26. – BÁLDY BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA – 1896
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


BÁLDY BÁLINT, Bellosics (Baja, 1896. febr. 26. Gödöllő, 1971. szept. 26.): Kossuth-díjas mezőgazdász, a magyarországi baromfitenyésztés tudományos kidolgozásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése.

Oklevelet a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett, az uradalomban dolgozott, majd 1927-ben a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásképző Iskolához került, melyet 1928-ban Baromfitenyésztő Szakiskolává szerveztek. Kinevezésével az intézmény nagyarányú fejlődésnek indult. Megalapozta a gazdasági baromfitartást, a prémesállat-tenyésztési részleget, a halgazdaságban a süllőtartás és -szaporítás módszerét, a korszerű takarmányozást. Az intézmény 1933-ban alakult át kísérleti tangazdasággá, melyet 1936-tól vezetett. A háború alatt megsemmisült intézményt 1945 után újjászervezte. Szaktanácsadói hálózatot szervezett és megszervezte az egységes szakoktatást. Az 1952-től Kisállattenyésztő Kutató Intézetté alakult intézmény baromfitenyésztési osztályának vezetőjeként dolgozott.

Lacza Béla: Báldy Bálintról emlékezem
(részlet)

„A parlagi magyar tyúkok javítására a sárga orpingtont, a szimpla tarajú wyandottot és a sávozott plimutot használta. Majd a cseppvérkeresztezéssel feljavított magyar parlagiakat, most már mint nemesített magyar tyúkokat, korszerű vonaltenyésztéssel családszelekcióval, a környezeti tényezők, mint a takarmányozás, ólazás egyidejű javításával olyan termelési szintre emelte, hogy 2,0 kg-on felüli testsúly mellett évi átlagban 160 db körüli tojáshozamot ért el, de mindhárom színváltozatban több 200 db éves tojáshozamot meghaladó tyúkot is talált.

Báldy Bálint ezen tevékenysége 1944 őszéig tartott. A szovjet csapatok Cegléd-Vecsés felé törve a visszaözönlő magyar csapatok ellepték telepünket. Baromfiállományunk legértékesebb részét a Sopron megyei Csermajorba a Tejipari Szakiskola baromfitelepére átvittük, az állomány zömét értékesítettük, húsáron. A Telep állománya ezzel megsemmisült, lakóit, dolgozóit kiszórták.

Báldy Bálint a szünet után Gödöllőn egy irodahelyiséget szerzett és a villanytelepen egy romjaiból összerakott 10.000 tojásos keltetőgépet üzemeltetett, ahol a lakosság által hozott tojásokat keltették. A tógazdaság zsiliprendszerét, töltéseit felrobbantották, üzemelése szünetelt. A Telep központi része, épületei a gödöllői Premontrei Gimnáziumban (ma a GATE központi épülete - a szerk.) levő hadifogolytáborban tífuszban, vérhasban megbetegedett foglyok gyűjtőtábora, temetője lett, kettős, magas tüskésdrót kerítéssel, a négy sarkán a szokásos őrtornyokkal.”

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal