JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 26.Névnap: Jusztina
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 6. – BALÁSHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1797
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az agrártudományok egyik első hazai művelője, BALÁSHÁZY JÁNOS (Sátoraljaújhely, 1797. márc. 6. – Debrecen, 1857. nov. 19.) nemesi családból származott, de ennek előnyeit nemigen élvezhette, mivel 10 évesen teljes árvaságra jutott és gyámja rosszul sáfárkodott örökségével. A sárospataki református kollégium után jogot, majd a keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanult. Élete során hol birtokos gazdaként, hol jószágigazgatóként próbált boldogulni, inkább kevesebb, mint több anyagi sikerrel. Népes családjának eltartása, felesége korai halála és súlyos betegségei is akadályozták az érvényesülésben. Mégis, ennyi hátrányt leküzdve, jelentős alkotásokat hagyott hátra. Maradandót alkotott a politika és az agrártudományok területén is.

Tevékenységének kibontakozása a reformkorral esett egybe. Közös szülőföldjük és nézetazonosságuk okán is jó kapcsolat fűzte Kossuthhoz; 1828-ban együtt dolgoztak egy országos összeíráson, a megyei közéletben pedig Kossuth szónoki és Balásházy szervező tehetsége jól kiegészítették egymást. 1829-ben jelent meg Balásházy első jelentős műve, a Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára; a benne foglalt nézetek Széchenyi Hitel című – egyébként egy évvel később megjelent – munkájával mutatnak rokonságot. A könyvben a szerző a „honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól” értekezik. A sikeres gazdálkodás feltételeit a tagosításban és a hitelben látja, továbbá a műveltség emelésében és az egyesületi élet kibontakoztatásában. Nagy visszhangot váltott ki 1830-as röpirata, melyben az adózási rendszer elavultságát állította pellengérre. Az adófizetők állapotjáról szóló munkáját a cenzúra veszedelmes műnek találta, megjelentetését nem engedélyezték. Két könyvet is írt a juhtenyésztésről; a témában ezek voltak az első, magyar nyelven megjelent, korszerű kézikönyvek. Népszerű nyelvezetű, ismeretterjesztő célú, a nagyközönségnek szánt mezőgazdaságtan volt Az okos gazda című, először egy- majd kétkötetes, bővített változatban is megjelent munka. Ez az agrártudomány, a mezőgazdasági üzemtan valamennyi alapkérdésével foglalkozott. Részletes fejtegetést tartalmazott arra vonatkozóan, milyen egyéni tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó gazdának, milyen módon lehet talpra állítani egy hanyatló gazdaságot. A benne foglalt ismeretek még a szőlészet-borászat, sőt az erdészet kérdéseire is kiterjednek. Balásházy élete vége felé, súlyos betegen még két munkát adott közre: az egyik a pincegazdasággal és borkereskedelemmel, a másik a tagosítás végrehajtásának problémáival foglalkozott.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal