JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 21.Névnap: Máté, Mirella
    
 
Hónapok
ÁPRILIS 12. – AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA
SPACE FLIGHT DAY
 

1961. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA.

Űrhajó
(szócikk)
Somlyó György Az asztronautákhoz
(részlet)
Ti, Súlytalanok, újdonsült igék,
mit tesz veletek az emberiség?
Mit teremt általatok önmagából?
Csóvátok már szabad szemünkbe lángol,
röpte az éjben jól kivehető,
de még csupasz, időtlen igető
egy most-alakuló emberi nyelven,
melynek írása még megfejthetetlen.
 
Rákos Sándor: Űrhajó
égitestek testvére s lelkemé
célig kimért pályán futó
mondd te hogy véded magad iszonyú
vonzásától az űri Semminek
Űrséta
(szócikk)
Szabó Lőrinc: Asztronauták
Meglesz! Megvan!… Ahogy én Blériot-t,
ugy nézik majd fiaink, s követik,
már ők, azokat, kik, álmodva, míg
magát öli az ember, űrhajót
építenek, most még papiron…: ott
érkeznek vissza, ellipsziseik
bolygóiként, s látom, törik a híg
vonzás érc-rácsát, égi utasok,
ott zuhannak, fenségesebb magányban
(és sivárabban, mint amilyet álom
s ész sejtetni bír) az éteren át:
a szép Vénuszról jönnek, s ágyuik
néma mennydörgésében hirdetik,
hogy feltárták Csillag-Amerikát.
Müller Árpád: Kozmosz
(festmény)

Kuczka Péter: E. T. a földön
(részlet)

A science fiction „új hullám”-ának egyes képviselői azt gondolták, hogy az igazi fantasztikus mű nemcsak témájában, ötleteiben, az ábrázolt világban tér el a valóságtól, hanem nyelvében is. Írtak is néhány elbeszélést kitalált nyelven, ezeket azonban az olvasók elutasították. A fantasztikum végletes túlhajtása kudarcot eredményez, de kudarccal jár az is, ha az alkotó hosszasan elmagyarázza az általa bevezetett fantasztikus elemek mibenlétét, tulajdonságait. Űrhajós témájú regényekben találkoztunk ez utóbbival, a szerző úgy mutatta be kitalált járművét olvasóinak, ahogy óvodásoknak szokás magyarázni a közlekedési múzeumokban. Emlékezetesen jó módszer a fantasztikus elem bevezetésére az, amelyet Wells alkalmaz „Az időgép”-ben, amikor a regény kezdetén feltalálójával bemutattatja egy társaságnak a gép kicsiny modelljét, természetesen működésben.

(…)

Tekintélyes helyet foglalnak el az utóbbi évtizedek sci-fi filmjeiben a közlekedési eszközök, a hadihajók, tengeralattjárók, repülőgépek, űrállomások, légpárnás járművek, de mindenekfölött az űrhajók. Benépesítik a mozik vásznát, a televízió képernyőjét, röpködnek a Naprendszerben, a Tejúton, a végtelen világűrben, leszállnak ismert és ismeretlen bolygókon, harcolnak idegen élőlények és földi kollégák ellen, összeütköznek meteorokkal és egymással, lezuhannak a Marsra, Vénuszra, Holdra, Földre, megkerülik a Napot és fölfedezik testvérbolygónkat, iszonyú természeti katasztrófák elől menekítik az emberiség javát vagy más bolygók értelmes lényeit, de helyszínei emberek és robotok konfliktusainak, a növény- és állatvilág elpusztításának, békés találkozóknak, embereket pusztító szörnyek támadásának. A felületes szemlélő ugyanúgy a science fiction szimbólumának tartja őket, ahogy a jövő megjósolását. Ha nem is értünk egyet azzal, hogy az űrhajó a science fiction címere, azt azért nem tagadhatjuk, hogy a legszebben és leggazdagabban kidolgozott tárgya.

Lászlóffy Aladár: Az ehető világegyetem
Valahol Szaturnuszt sütöttek, illata
belengi a napot. Olvad a Tejút,
mézére űrhajók gyűlnek. A mesék
földrajza nem ismer szegény tájakat,
csak a földön, az éhség az anyag
közvetlen közelében a legsugárzóbb
s mi is lehet az ember közvetlen
közelében, mint néhány töredezett
szélű, körülrágott világrész.
Ó, ez a szárazkenyérke-alakú
néhány szülőföld: Afrika, Ázsia,
Európa! ismeri minden érzékünk
ízeit, táperejét a legehetetlenebbnek,
melyből mégis csonttá és karddá és koponyává,
lélekké s korommá s könyvvé varázsol
folyton a kozmikus étvágy. Az életből éppen
az idő s az időből éppen az élet nem tud
soha kiszabadulni: se máskor, se máshol,
csak mesék és tudományok ígérte egyetlen
örömében a testnek ember az ember!
Illyés Gyula: Háromszázezer méter magasan
(részlet)
A Föld vonzási erején kívül,
hol nem fölöttünk jár az ős Nap,
mi volt mégis a legnagyobb,
Gagarin őrnagy?
– Hogy nem éreztem magam egyedül.
Háromszázezer méter magasan,
hol örök éj van és örök fagy,
mi volt aztán a legnagyobb,
Gagarin őrnagy?
– Hogy nem éreztem ott sem egymagam.
Űrpolitika
(cikkgyűjtemény)
A leghosszabb űrséta
(ismertető)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal