JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 9. – AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MEGALAKULÁSA – 1866
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az egyesület megalakítása Bedő Albert, Divald Adolf és Wagner Károly nevéhez fűződik, a szervezet a Magyar Erdészegylet helyébe lépett, a mintegy 40 alapító kezdeményezésére. Az egyesület az 1848-ban megalapított Magyarhoni Földtani Társulat után a második, jelenleg is működő műszaki-gazdasági jellegű szervezete.

Az alakuló ülésre az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Üllői úti székházában, az ún. „Köztelken” került sor. Hamarosan, a kiegyezést követően az addig Magyarországon működő, osztrák szervezésű Ungarischer Forstverein jogosultságait megörökölve három-négy évtizedre a honi erdészetpolitika meghatározó szervezete lett. Az egyre gyarapodó egyesület 1886-ban székházat építtetett az Alkotmány utca - Honvéd utca sarkán, amely ma is áll. Az épületet 1950-ben államosították, az egyesületnek távoznia kellett. Az egyesületi lap is folyamatosan működött 1950-ig Erdészeti lapok címen, majd két éves betiltás után 1952-ben Az Erdő címen alakult újjá.

Káldy József: Az Országos Erdészeti Egyesület története
(részlet)

Az 1990-es rendszerváltást követően a felgyorsított és nem kellően körültekintő privatizáció során az erdőterületek csaknem fele magán-vagy csoport tulajdonba ment át. A területek jó részén az elmúlt évtized nem volt elegendő arra, hogy az új tulajdonosok megkezdjék a tényleges erdőgazdálkodást, sőt sok esetben még a gazdálkodóként való bejegyzés sem történt meg. Ugyanakkor elég sok visszaélésről lehet hallani az erdők kivágásával kapcsolatban. Mindezek az előzmények kiemelt feladatává teszik Egyesületünknek, hogy a most alakuló Birtokhasznosítási szervezetekben a képviselőink, tagjaink a lehető legnagyobb számban részt vegyenek.

Ma Egyesületünk a MTESZ szervezetében tevékenykedik, melynek alapító tagja.

Ady Endre: Darányi és a történelmi fák
(részlet)

Darányi Ignác fölhívást intézett Magyarország nagybirtokosaihoz, jelentsék be ezek, milyen történelmi emlékkel kapcsolatban álló fák vannak a birtokaikon. Ezeket a fákat a földmívelésügyi kormány megőrizni, ápolni akarja az Országos Erdészeti Egyesület segítségével.

Darányi halálra fog ijedni, ha megérti, hogy fölhívásával milyen vádat vágott a nagybirtokosok fejéhez. Magyarország históriá[já]nak legnagyobb eseményei: oligarchák lázadása és oligarchák árulása. Nekem is mutattak egy vén fát Szatmár vármegyében, Károlyi-birtokon, s úgy mesélik, hogy a fegyverletétel után az alatt a fa alatt ölte meg magát öt vén kuruc. Hajh, sok ilyen történelmi fa akadna még ma is a nagybirtokokon, ha a háborgó lelkiismeretű utódok ki nem vágatják a fákat. Csak negyvennyolcra gondoljunk: hány fa lehetett a tanúja a muszkavezető Zichyek és többiek örömének.

Mindegy: Darányi, a mániákus, veszedelmes, korlátolt Náci bácsi, akaratlanul kimondta a rettenetes igazságot. Ahol történelmi események tanúi lehettek Magyarországon a fák, ott most mindenütt nagybirtokok vannak. Magyarországnak majdnem minden történelmi eseménye egy-egy véres, bús átok. Ezt a sok átkot nagyuraink zúdították erre az országra, s nincs olyan fa, amely ne volna nálunk történelmi fa. Eberhardon is kell olyan fáknak lenniök, amelyek alatt Apponyi Albert a nemzeti küzdelem fáradalmait kipihente. Ezek is históriai fák, mint ahogyan a Csorba-tó körül is lehetnek olyan fák, melyek alatt vidám uzsonnánál így kiáltott fel egy miniszter.

– Van annyi pénze a magyar államnak, hogy a Szentiványiak ne prédálják el németeknek a bónumukat:

Óh, igen, meg kellene jelölni Magyarország történelmi fáit, nagyon sok fát. De nem úgy, ahogyan Darányi gondolja, hanem ahogyan mi gondoljuk.

Budapesti Napló 1908. január 10.

Király Pál: Erdészettudomány. Társadalmi szervezetek a szaktudomány fejlesztéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület
Király Pál: Erdészettudomány. Alapozó munka a 19. században. Az Országos Erdészeti Egyesület

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal