Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal
együttműködésben készült.
Tudományszervezési és -terjesztési törekvések hazánkban először a XVIII.
században jelentkeztek. Bél Mátyás (1718) és Bod Péter (1756) elgondolásai után,
a század második felében számos kezdeményezés történt, de érdemleges,
elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény csak egy született: az
Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793-ban alakult meg
Marosvásárhelyen. Tudós kezdeményezője Aranka György volt, aki 1791-ben adta ki
Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság
felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A tudós társaság
röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa
az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791.
évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi
leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély
kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és
„lelke” Aranka György lett. A társaság tizenhárom esztendős működés után,
1806-ban szűnt meg; ennek fő oka a Habsburg hatalom fokozódó elnyomása volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és
természettudományokban 1993)