Jeles Napok - Az első magyar nyelvű tudományos folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény megjelenése

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte.

Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott (Kazinczy, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól.

Hamarosan műszaki gárda alakult a lap körül a Hitel írójával együtt dolgozó mérnökökből. A reformtervek népszerűsítésével párhuzamosan gyakran tárgyalták a liberalizmus központi ideáit, egyéniség- és szabadságeszméjét. Kedvelt szavaik voltak a természetjog és a polgári szabadság; fő politikai követelménnyé vált a nép nemzetbe emelése, a Nyugat polgári eredményeinek utolérése.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Új Magyar Irodalmi Lexikon (Fenyő István)

Jobst Ágnes: Törekvések az orvostudomány magyar szaknyelvének megteremtésére

(részlet)

Bugát Pál (1793–1865)

Bugát az orvosegyetemi oktatás mellett a tudományos élet megszervezése és az orvosi szaknyelv megújítása terén szerzett halhatatlan érdemeket. A magyar orvosi nyelv hiányára sebészeti tanfolyamokon tartott előadásain döbbent rá: „ A Fordító már negyedik esztendeje, hogy mint rendes Királyi Oktató az orvostudomány észképi (theoretica) részének magyar és német nyelven való előadásával foglalatoskodik; hivatalának kezdetekor meg lefolyása alatt semmit sem érzett oly fájdalmasan, mint azon híjánosságot, hogy mind a természettudományok, de még inkább az orvosi tudomány honni nyelvünkön csaknem parlagon fekszik.” A magyar nyelvű szakirodalom pótlásának jegyében lefordította a kor külföldi, elsősorban német nyelvű szakirodalmának jelentős alkotásait. 1828-ban Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonatjai címmel jelent meg első fordítása, amelyet a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat hasábjain Vörösmarty Mihály így méltatott: „... igen helyes gondolat azért Bugát Professzor Úrtól, hogy a Boncztudományt magyarul adta.”.

Tudományos Gyűjtemény

A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár

(virtuális kiállítás)

A Tudományos Gyűjtemény címlapja, 1817

Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867)

Encyclopaedia Humana Hungarica, 7.

Magyar Elektronikus Könyvtár

[Kisfaludy Sándor] Füredi Vida: A' Recensiókról

Tudományos Gyűjtemény, 1818. VI. kötet

Digitális Klasszika – A 18-19. századi magyar irodalom adatbázisa