JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 22.Névnap: Júlia, Rita
    
 
Hónapok
MÁJUS 15. – AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJA MAGYARORSZÁGON
 
Állatok és kicsinyeik

Állatok és kicsinyeik

A budapesti állatkertben rendezték meg először 1994. május 15-én AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJÁt. A gyerekek ezen a napon ingyen léphettek be az állatkertbe.


Budapest, 1945. május 1. Gyerekek az Állatkertben
(fotó)
ÁLLATKERT
(gyűjtőoldal)
ÁLLATMENHELYEK
(gyűjtőoldal)
Fókák (szobor a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Fókák (szobor a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Bodor Ádám: Állatkert
(részlet)

„Na nézz csak oda”, mondta egyszer csak Kovács Vili, és előremutatott, ahol három sétány találkozásánál kialakult az állatkert főhelye. Magas, hegyesen végződő vasrudakból szerkesztett kerítés mögött keleti stílusban épített, csempézett falú épület állott, egy-ötven magas, egy-ötven széles bejárattal. Kívül a felirat: Leo leo. Oroszlán. „Na látod?”

Kovács Wladimir az oroszlánt figyelte, amely kissé félretartott, meg-megránduló fejjel, hátsó lábát fájósan húzva sétált körbe a kerítés mentén.

Kígyók (szobor a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Kígyók (szobor a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Faludy György: Állatkert
(részlet)
Imádtam idejárni mint gyermek. Őzek, medvék,
leopárdok s a majmok, ahogy farkukat verték!
Most romos s ócska minden. A téglák és a csempék
hullnak, s a pavillónok roskadnak. Mégis emlék.
Vajda János: Az állatkertben
(részlet)
Szűk palotáddal szemben meg-megállva,
Elnézem olykor szenvedésedet,
Állatvilág nemes, fogoly királya!
Amint szabadulásod keresed.
Leskelődöm(Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Leskelődöm(Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Pihengetek (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Pihengetek (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Én is kérek! (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Én is kérek! (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Gyere közelebb! (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Gyere közelebb! (Mosómedve a budapesti Állatkertben) (fotó: Bánkeszi Katalin)

Szent Ferenc prédikál a madaraknak
(részlet)

És a tartományon általmenvén az mondott buzgóságban eleve mondott társival, tekénte az út mellett való némi fákra, kiken áll vala különb-különb madaraknak ezenne soksága, hogy sonha azfélékben nem volt láttatott olyan sokaság. Még annak felette ez fölül mondott fáknak mellette való mezőben lakozik vala különb-különb madaraknak nagy soksága, mely sokaságot nézvén Szent Ferenc, és csudálkodván Istennek ihlésével rajta löttet, mondá társinak: Várjatok meg engemet ez úton, elmegyek, és prédikálok én húgimnak, madaracskáknak. És mene az mezőbe. Ki madarak lakoznak vala az földön, legottan, hogy prédikálni kezde, mend az fán lakozó madarak leszállának őhozzá, és egyetlenbe velek az mezőn megmaradának. De mikoron menne Szent Ferenc őköztük, sokat ő szoknyájával illet vala; sem egyik mindenestul fogván indokoltatik vala. Miképpen mondá Massai fráter Jakab, az szent ember, ki mind az felül mondottakat vallotta vala fráter Masseusnak szájából, ki az csudában volt Szent Ferencnek társa, az szent atyának.

Mészöly Miklós: A kiskutya meg a szamár
(részlet)

– Mondd, te kutya, mért szeret úgy téged a gazdasszony?

– Mert tudok farkat csóválni, két lábon szolgálni – felelte a kiskutya.

– Na, ez nem nehéz dolog, majd én is megpróbálom – mondta a szamár.


Teve és gazdája (Egyiptom)(fotó: Konkoly-Thege
                        György)

Teve és gazdája (Egyiptom)
(fotó: Konkoly-Thege György)

KUTYA
(gyűjtőoldal)
MACSKA
(gyűjtőoldal)
AKVARISZTIKA
(gyűjtőoldal)
Ladányi-Turóczy Csilla, Magyar László András, Polgár Anikó: Isten állatkertje
(részlet)
Bevezető

E kötetben az állatismeret és a lassanként alakot öltő zoológia 12. és 17. század közötti fejlődéséből kívánunk ízelítőt adni öt, kora legmagasabb tudományos színvonalán álló szerző segítségével. Reméljük azonban, hogy míg az olvasó e szövegeket tanulmányozza, nem csupán tudománytörténeti ismeretekkel gazdagszik majd, hanem jól is szórakozik egyben, hiszen az alábbi állatleírásokban gyönyörködtetően és különös bájjal ölelkezik a tapasztalat a mesével, a tudomány a hiedelemmel.



Bodobácsok(fotó: Vimola Ágnes)

Bodobácsok
(fotó: Vimola Ágnes)

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület honlapja
A veresegyházi medve- és farkasfarm honlapja
Fejezetek egy magyar vizsla életéből
(blog egy kutya nevében)

Sündisznó(fotó: Bálint Eszter)

Sündisznó
(fotó: Bálint Eszter)

Fekete István életrajza
Fekete István állatnevei
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja
(részlet)
Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Kosztolányi Dezső: Állatok beszéde
(részlet)
Víziló
– Csak azt tudom, hogy lenni, enni jó!
Leírni szörnypofám nincs semmi szó!
Iszonyú száj, hús-poklokhoz nyiló!
Négyszögletes tömb, kétezer kiló!
Grammban kimondva épp két millió!
Egyiptom álma! Roppant vízió!
Lidércnyomás! Húszmázsás víziló!
Nyúl
– Bátor vadász, ki átlövöd acéllal
alázatos és tiszta szívemet!
Tiszteld az én százszor-szent gyávaságom,
ki meghalok, az életért zokogva,
mint az egyéves, síró kisgyerek.
Szabó Lőrinc: Nyitnikék
(részlet)
Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.
Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.
Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán, mint
éles fuvola.
Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is ujra
az énekét:
két füttyre mindig
kvart lefelé:
nem sok, de örülni
ez is elég.
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!
Szabó Lőrinc: Hajnali rigók
(részlet)
Hajnali négykor bekiabáltak,
ahogy a torkukon kifért,
(bár az ablak alatt a fáknak
zöld korcsmáiba még alig ért,
még nem is ért uj fénye a napnak)
s mint a bolondok, úgy kacagtak,
kurjongattak az ablak alatt vad
vígadozásban a kerti rigók.
Kányádi Sándor: Feketerigó
Ablakomban nagy a hó, halihó! –
ott sétálgat egy feketerigó.
Jár a szeme: oda néz, ide néz:
sétálgat, mint egy igazi zenész.
De most nekünk nagy a hó, halihó! –
nem fuvoláz a feketerigó.
Egyet-kettőt csitteget, csetteget,
kifizeti ennyivel a telet.
Juhász Gyula: Azt álmodtam
(részlet)
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földről
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
[Nincs szebb állat, mint a lúd. …]
magyar népdal
Nincs szebb állat, mint a lúd.
Nem kell néki gyalogút.
Télen-nyáron ha kijár,
Fölneveli a libát.
[Szép állat a lúd, magát mosogassa…]
magyar népdal
Szép állat a lúd, magát mosogassa,
Arrával tollait fëlborzogassa;
 
Kis kettëkben, ligetëkben
 
Ëgyütt repdësnek;
 
Édës kéncsëm, galambocskám,
 
Jaj, mind szeretlek!
Kányádi Sándor: Kakukk
(részlet)
Hallgat az erdő, bölcsen bólogat:
szeretni kell mindenegy madarat,
akkor is, ha kakukk.
Hatalmas az ég, végtelen a nyár,
s ideje a kakukknak is lejár,
elnémul, bereked.
És újra hallod majd a cinegék,
pintyek, rigók kedves kis énekét
s a locska verebet.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
(részlet)
Napfény és holdfény

A Kőrös-sziget nyárfái most hányják virágjaikat; szép májusi idő van. Áldott meleg eső után a buja zöld fű sárgul, kékül a virágtól; valahol a fákon túl a kasza fenése hangozik; ott már kaszálnak is.

Az egész Kőrös-sziget egy kis elzárt paradicsom, költői kedélyű uraság nyaralótanyája a fák életbiztosító intézete, hol fejsze nem éri gyökereiket soha; nincs egyéb feladatuk, mint lombot hozni, árnyat vetni, madaraknak otthont adni. S ha van közöttük egy-egy rokkant, kinek dereka tört, karja facsarult a zivatarban, azt sem bántják; nyugdíjba van már téve; szabad neki elmulasztani a kivirulást; ha elszáradt, ha elkorhadt, majd bezöldelli a körüle tekergőző vad komló; téli zöld repkény. Az öreg fát nem vetik a tűzre.

S a fák alatt mintha madarak szentegyháza volna. Lakója van minden bokornak; vándor rigó, fülemüle ott találja tavasszal a fészkét, ahol ősszel hagyta, s dalával, füttyével hirdeti a meleget s szerelmet.

Jókai Mór: Az arany ember
(részlet)
A „Senki” szigete

Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csoportokba ültetett gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs.

Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen.

Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.

Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre
Mikor a tavasszal ibolyák fakadtak,
Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak,
Madár szólt, virág nyílt mindenféle ágon,
Ti állottatok csak árván a világon.
De lám, itt a tél is! Madár, virág, hol van?
Ti maradtatok csak örök virulóan.
Áldjon meg az Isten, ti jó fák, hű lelkek,
Néma hirdetői örök Szerelemnek.

Növényszeretet?(fotó: Vimola Ágnes)

Növényszeretet?
(fotó: Vimola Ágnes)

Növényápolás, védelem
(linkgyűjtemény)
Faiskolák, kertészetek
(linkgyűjtemény)
Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák
(részlet)
Az ég legyen tivéletek,
 
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
 
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
 
Üllői-úti fák.
Szabó Lőrinc: Tücsökzene / 50. Ipoly fűzei
(részlet)
Nyáron zöld bánat, ősszel halk tüzek,
szeretlek, csöndes szomorúfüzek:
ti etettétek a nyulaimat,
ti adtátok első sípjaimat,
s alig pettyezte gólyahír a gazt,
barkátok már hozta az új tavaszt.
Petőfi Sándor: Ti akácfák e kertben
(részlet)
Ti ákácfák e kertben,
Ti szépemlékü fák,
Amelyeken szivemnek
Oly drága minden ág.
Kedves fák, üdvezelve
És áldva legyetek.
Áldom még azt is, aki
Titeket ültetett.
Kányádi Sándor: Rekviem egy erdőért
(részlet)
a tekintet még
keresi
keresi még
az erdőt
kisemmizett
madár
nap és hold
láthatja immár
amit csak a halál
s a szerelem
kitakart völgyek
hajlatok
Kosztolányi Dezső: Öreg fa a Hyde parkban
Aggastyán bölcs, csak áll majd ezer éve,
mint egy fakír, lélegzetet se véve.
Nem is mozdul már rajta a levél,
nem is beszél a többi fákhoz itt.
Él.
Gondolkozik.
Reviczky Gyula: Az erdő
(részlet)
Szeretem fáid zizzenését,
Rejtelmes árnyvilágodat.
Ha elgyötört a gond, a kétség,
Hün őrizték meg titkomat.
Szivemnek rejtett gerjedését
Fünek-fának ki nem beszélték.
Erdő, te jó vagy s részvevő:
Rejtsd el, ki bús és szenvedő.
Beh jó sötétzöld fáid árnya,
Ha izzó égről tűz a nap
Ha meg vagy sértve, megalázva:
Pihend ki erdőben magad.
Ágh István: Mohos tölgyfa árnyában
(részlet)
Fa akartam volna lenni,
fényen járó lódarázs,
két felhő között a semmit
összekötő szárnycsapás,
virág, pillók, csak ne ember
kínját kelljen elviselnem,
bűnt és lelkifurdalást.


Dsida Jenő: Jegenyék
(részlet)
Figyelted-e
szélben a fákat?
A két jegenyét
nézd csak a kert
közepén, ama két
nyúlánk jegenyét.
Dsida Jenő: Jegenyék
(hanganyag)
Dsida Jenő: Vajon hol jár?
(részlet)
Hiszen ismertétek a mosolyt!
Fehér és gyapjas bárányka volt,
nem hasonlított a bivalyfekete
síráshoz, a cinikus, rókaveres
kacajhoz sem. Most elveszett.
Pedig nagyon szerettem, olyan tiszta,
olyan őszinte, szelíd és meleg
volt. Most elveszett.
Dsida Jenő: Vajon hol jár?
(hanganyag)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal