JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 24.Névnap: Iván
    
 
Hónapok
JÚNIUS 10. – APÁCZAI CSERE JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1625
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az első magyar enciklopédista, az erdélyi protestáns nevelő, APÁCZAI CSERE JÁNOS (Apáca, 1625. jún. 10. – Kolozsvár, 1659. dec. 31.) gyulafehérvári tanulóévei alatt tanárától, Bisterfeld János Henriktől kapott indíttatást az enciklopédikus tudás megszerzésére. A református egyház ösztöndíjasaként hollandiai egyetemeken tanult; itt ismerkedett meg Descartes és Ramus filozófiájával, itt szerzett teológiai doktorátust és feleséget is ekkor választott egy holland polgárlány személyében. Még Hollandiában írta első nemzeti nyelvű enciklopédiánkat a Magyar Encyclopaedia-t, amely 1655-ben Utrechtben jelent meg. Ekkor Apáczai már hazatért és a gyulafehérvári kollégium tanára volt. Haladó gondolatai és megnyilvánulásai ellenségeket szereztek számára, magára vonta II. Rákóczi György fejedelem haragját, aki büntetésül a leégett kolozsvári kollégiumba helyezte át. Apáczai 1656-os, Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól című beköszöntő beszédében fejtette ki hitvallását. Mint mondta, az iskola nem csupán téglafal vagy berendezés, hanem elsősorban „tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak”. 1658-ban egy akadémia-tervezetet terjesztett elő, ezt azonban már nem tudta a gyakorlati megvalósulásig vinni. Fiatalon, 34 évesen halt meg tüdőbajban.

A Magyar Encyclopaedia főként természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és az ember által létrehozott „csinálmányok”-kal foglalkozik; egyik nagy jelentősége a magyar szakkifejezések használata, miáltal az enciklopédikus ismeretek a latin nyelvet nem ismerő köznép számára is hozzáférhetővé váltak.

Apáczai nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása (Magyar logikácska); felismerte a logikus gondolkodás kiemelkedő fontosságát.

Apáczai Csere János élete
(életrajz)
Apáczai Csere János síremléke
(fotó)
Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról...
(részlet)

Én azt hiszem, utánoznunk kell itt Károlyt, a frankok királyát, aki midőn népének szilajságát más eszközökkel nem tudta megfékezni, iskolákat szervezett, hogy az ifjúság szilaj természete megszelídüljön bennük a filozófia hatására. „Mert a filozófia, minden tudomány anyja, mi lehet más, mint az istenek ajándéka, aminek Platón tartja, vagy, amint én hiszem – így beszél Cicero –, az istenek találmánya! Ez tanított bennünket először is az istenek tiszteletére, azután az emberi jogra, mely az emberi nem együttélésében gyökerezik, továbbá a szerénységre és lelki nagyságra. Ez űzte el a homályt lelkünkről és szemünkről, hogy mindent világosan lássunk, magasabb rendű és alantasabb, első, utolsó és közbülső dolgokat. Szóval, úgy látszik, valami isteni erő ez, amiért annyi nagy dolgot véghez tud vinni.”

Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia, 1653
(címlapkép)
Apáczai Csere János
(életrajz)
Dr. Kéri Katalin: Apáczai Csere János élete és munkássága
(tanulmány)
Pukánszky Béla: A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János
(tanulmány)
Mészáros István: Régi mesterek modern gondolatai – Apáczai Csere János
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal