JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2014. április 20.Névnap: Tivadar, Odett
    
 
Hónapok
JÚNIUS 3. – ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (SCOPOLI JÁNOS ANTAL) SZÜLETÉSNAPJA – 1723
 
Bányavirágok (fotó: Gottl Egon)

Bányavirágok
(fotó: Gottl Egon)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A magyarországi bányászat és kohászat terén elévülhetetlen érdemeket szerzett orvos, botanikus, mineralógus és kémikus, ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (Cavalese, Tirol, 1723. jún. 3. – Pavia, 1788. máj. 8.) az innsbrucki egyetemen szerzett orvosdoktori képesítést. Másfél évtizeden át a dalmáciai Idria higanybányáinak orvosa volt. Ezalatt teljesedett ki –gyermekkori érdeklődésén alapuló – botanikai munkássága. Gyűjtésének és rendszerezésének eredményeit Bécsben adta ki két kötetben. Behatóan foglalkozott a bányászok és kohászok egészségvédelmével, a krónikus higanymérgezés megelőzésével és kezelésével. Érdeklődése így fordult az ásványok felé. 1771-ben adta közre tapasztalatait a higanyérc ásványairól és a higany-betegségekről. 1763-tól az újonnan alapított idriai bányászati-kohászati iskolában tanított; itt kezdte meg természettudományi tanulmányainak évkönyvekben való kiadását. Szakmai tekintélye révén nevezték ki 1769-ben, a neves Jacquin professzor utódaként a selmeci bányász-kohász akadémia professzorává. Itt egy évtizeden keresztül ásványtant, kémiát és elméleti kohászattant adott elő. Nagy érdeme van abban, hogy a Jacquin által megkezdett laboratóriumi oktatási módszer továbbfejlesztésével az akadémia világhírnévre tett szert; a selmeci módszer szolgált mintául az első új típusú műszaki egyetem, a párizsi École Polytechnique megszervezésénél az 1790-es években. Magyarországon Scopoli volt az első, aki szakszerűen felépített tananyagra alapozva ásványtant adott elő felsőfokú intézményben. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az első magyarországi ásványtani összefoglaló mű. Elsőként vette tervbe hazánk ásványainak teljes feldolgozását, rendszerezését és kiadását, azonban ebből csak az első kötet jelent meg, Prágában, 1776-ban. Selmecen szerzett kémiai és kohászati tapasztalatait összefoglaló művei latinul, olaszul és németül láttak napvilágot. 1779-ben a páviai egyetem meghívására hazatért. A kémia és botanika professzoraként még kiadta botanikai alapvetését, majd szülőföldjén 65 évesen hunyt el.

BÁNYÁSZAT
(gyűjtőoldal)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal