JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 24.Névnap: Gellért, Mercédesz
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 3. – ANDRÁSSY MANÓ GRÓF SZÜLETÉSNAPJA – 1821
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


ANDRÁSSY MANÓ (Kassa, 1821. márc. 3. – Görz, 1891. ápr. 23.): vasgyáros, a kevés magyar arisztokrata iparmágnás közül a legjelentősebb személyiség a XIX. század második felének Magyarországán..

Egyetemi tanulmányai végeztével utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Afrikában; útjáról a Honderű c. lapnak küldött tudósításokat. 1848-ban Torna vármegye választotta meg országgyűlési képviselőjének. Részt vett az 1848–49-i forradalom- és szabadságharcban, majd ennek bukása után külföldre menekült és beutazta Kínát, Indiát.

A kiegyezés után hazatérve korszerűsítette Sajó-menti vasművei vasércbányászatát és kohászatát. Kezdeményezésére alakult 1868-ban a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, amely 1881-ben egyesült a Rimamurány-völgyi Vasmű Részvénytársasággal. Magyarország akkori legnagyobb nehézipari vállalatának, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak igazgatósági tagja volt.

Kovács Ágnes: 185 éve született gróf Andrássy Manó
(részlet)
A vasmágnás

A 19. században Gömörben már csak két nagy vasmű működött: az Ágoston Szász-Coburg-Gothai herceg vasműve mellett az Andrássy család gyára, a többi arisztokrata vállalkozás nem bírta a tőkés versenyt. Ez a két főúri vasműegyüttes az Állami Vasművek és a két óriás részvénytársaság, a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű és a francia tulajdonban lévő Osztrák-Magyar Államvasúttársaság krassó-szörényi vasművei mögött az ország 4. és 5. legnagyobb vastermelője volt, s a teljes nyersvastermelés egyharmadát állította elő. Andrássy kohóinak vastermelése 10 év alatt megduplázódott, elérte a 20 ezer tonnát, Magyarország nyersvastermelésének 14 százalékát. A rengeteg faszenet, amelyet a kohók elfogyasztottak, jelentős részben az Andrássy-uradalom 85 ezer holdnyi erdeje biztosította. De minden fejlesztésnek és bővítésnek csak akkor volt értelme, ha az uradalom termékeit el tudják juttatni a piacra. Ehhez pedig vasútra volt szükség. Ezért Andrássy Manó a kiegyezést követően harcba szállt a gömöri iparvidék vasútjaiért. Az Alföldnek már van elég vasútja − hangoztatta, most már „a felvidéki birtokos vasgyárosoknak hóna alá kell nyúlni”, mert a Felvidék vasipara jó közlekedés mellett 300 000 tonnára képes évi termelését fokozni. Küzdelmét siker koronázta, s 1870-ben megszületett a törvény a gömöri iparvasutak állami segélyezéssel történő megépítéséről. Ezek a vasutak az évtized közepére el is készültek, s az Andrássy-vasművek valamennyi telepe vasúti összeköttetéshez jutott.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal