JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 24.Névnap: Gellért, Mercédesz
    
 
Hónapok
JANUÁR 17. – ALPÁR IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1855
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Számos historizáló középületünk tervezője, ALPÁR IGNÁC (Pest, 1855. jan. 17. – Zürich, 1928. ápr. 27.) Schökl Mátyás grazi eredetű asztalosmester fiaként született. Még diákkorában elszegődött kőműves inasnak, majd Hauszmann irodájába szegődött praktikánsnak. Tanulmányait 1874-ben a berlini építészeti akadémián folytatta. Tagja lett a berlini Építész Egyletnek, tudósításokat küldött az újonnan alakult budapesti szaklapnak, az Építési Ipar-nak, pályázatokon vett részt, 1880-ban elnyerte az építészegylet tekintélyes Schinkel-érmét. 1881-ben hosszabb utazást tett Itáliában, majd Hauszmann meghívására a budapesti Műegyetem tanársegédi állását foglalta el. Hatévi tanítás után az egyetemtől megválva irodát alapított. Pályázati siker vezette legismertebb alkotásához, a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjának tervezéséhez, amelynek belső berendezéseit Schikedanz Albert alkotta meg. Olyan sikeres lett a munkájuk, hogy a kiállítás végeztével az épületegyüttest a Mezőgazdasági Múzeum céljára időtálló anyagból újra felépítették. Később, Trianon után a Vajdahunyad vára néven elhíresült alkotás szinte a régi Magyarország emlékművévé vált, minthogy a hozzá ihletet adó épületek lelőhelyei – Vajdahunyad mellett Csütörtökhely, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Gyulafehérvár, Brassó – az elcsatolt területek részei lettek.

Alpár Ignác gazdag életművének legjellemzőbb részét a nagy középületek teszik ki. Ilyenek a nagy budapesti banképületek, például a Szabadság téren vagy a József nádor téren, az Eötvös Kollégium a Ménesi úton, a fürdőépületek, például Herkulesfürdőn, a laktanyák Győrben és Pozsonyban, a tekintélyes megyeházák Segesváron, Déván, Nyíregyházán, Kolozsváron és Nagyenyeden, valamint a templomok Segesváron és Brassóban. Számos postát, szállodát és iskolát is tervezett.

1928-ban az emlékbizottság tagjaként utazott New-York-ba a Kossuth szobor leleplezésére. Hazafelé jövet Svájcban időzött, amikor váratlanul meghalt. Telcs Ede szobrán a Vajdahunyad vára mellett, a Városligetben középkori céhmesteri öltözetben látható.

Berán Lajos: Alpár Ignác-emlékérem
(hátlap)
Alpár Ignác
(ismertető)
Alpár Ignác: A Nyíregyházi megyeháza épülete
(ismertető)
Alpár Ignác: A Magyar Nemzeti Bank főépülete, Budapest
(ismertető)
Alpár Ignác: A Vajdahunyad vára, Budapest
(ismertető)
Alpár Ignác: Vajdahunyadvár
(fotó)
Alpár Ignác: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
(ismertető)
Telcs Ede: Alpár Ignác-szobor
(ismertető)
Alpár Ignác életútja: 1855–1928
(ismertető)
Virtuális séta a Magyar Nemzeti Bank főépületében
Szatmári Sarolta: Alpár Ignác
(ismertető)
„Az építészet kővé vált zene” – Emlékkiállítás Alpár Ignác születésének 150. évfordulójára
(ismertető)
Alpár Ignác műépítész
(ismertető)
„Alpár Ignác születésének 150. évfordulója” ezüst emlékérme
(ismertető)
Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác
(tanulmány)
Alpár Ignác
(összeállítás)
Elek Artúr: Alpár Ignác
Az Alpár Ignác Alapítvány alapító okirata
Vámossy Ferenc: Építészet. A századforduló három évtizede
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal