JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. július 22.Névnap: Magdolna, Magda
    
 
Hónapok
JÚLIUS 30. – ABDON-SZENNEN ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚK
 
Szent Abdon és Szennen (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Szent Abdon és Szennen (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Abdon és Sennen Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált. Történt, hogy Decius császár Babilóniát több tartománnyal együtt leigázta, s keresztényeket is talált ott. Corduba városába hurcolta őket, ahol válogatott kínzásokkal végzett velük. Két alkirály, név szerint Abdon és Sennen eltemették a holttesteket. E tettükért feljelentették őket Deciusnál, aki maga elé rendelte, majd bilincsbe verve Rómába vitette Abdont és Sennent.

Decius és a szenátus színe elé állítva megparancsolták nekik, hogy áldozzanak, s akkor minden vagyonukkal együtt visszanyerik a szabadságukat, vagy ha nem, vadállatok elé vetik őket. Mélységes megvetéssel leköpdösték a bálványokat, mire a cirkuszba vitték őket, és két oroszlánt meg négy medvét eresztettek rájuk. Ezek azonban hozzá sem értek a szentekhez, inkább vigyáztak rájuk. Végül a hóhérok karddal rontottak a szentekre, megölték őket, s lábukat összekötözve kihúzták a porondról, és a Napisten szobra elé dobták testüket. Három napig ott hevertek, majd Quirinus szubdiákonus összeszedte, és házában eltemette őket. Az Úr 253. esztendeje táján szenvedtek vértanúhalált.

Constantinus idejében négy vértanú föltárta hollétüket, s a keresztények átvitték őket Pontianus temetőjébe, ahol az Úr sok jótéteményt ád általuk a népnek.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Abdon – Szennen ókeresztény vértanúk: előkelő perzsa ifjak, akik hadifogolyként kerültek Rómába. Itt a keresztények kiváltották őket. Térítettek Spanyolországban, majd Diocletianus idejében (304) vértanúhalált szenvedtek.

Tiszteletük főleg a középkorban Francia- és Spanyolországban virágzott. Oltalmukat jégeső, sáskajárás ellen kérték. Ez a nyár természeti csapásait elhárító patronátus nyilván kalendáriumi helyükkel függ össze.

Abdont és Szerment már a magyar középkorban is számontartották. Ünnepük liturgikus kalendáriumainkban benne van. Tiszteletüknek bizonysága a gömöri Almágy (Gemersky Jablonec) magyar falu máig élő patrociniuma (1332). Éppen erről a tájról, Rozsnyó vidékéről jegyezték föl, hogy Abdon és Szennen napjára virradóra, napkelte előtt ezt kell írni a ház, kamra, istálló, pince szemöldökfájának belső oldalára: Abdon mindenféle csúszómászó állatok! A másik Abdon-napig mindenféle „csintalan” állat és féreg kipusztul a ház tájáról. Hajdanában Gyöngyöspata asszonyai is számontartották, homályosan még emlékeznek rá. Az udvarhelyi és csíki székelyek úgy vélik, ha a fát Abdon és Szennen napján megkongatják, akkor kialszik, kipusztul.

A német és nyomában az eddigi magyar kutatás a nap népi hiedelemvilágát német abtun „letenni, abbahagyni, végetvetni” igével hozza a hasonló hangzás alapján kapcsolatba. Ezt Almágynál a szomszédos középkori német települések még magyaráznák, bár megfelelő környező szász párhuzamokat nem ismerünk. A székely adat azonban talán középkori liturgikus hagyaték. Nyomatékosan kell tehát utalnunk a latin országokban kialakult patronátusoknak német közvetítés nélkül, esetleg vallon telepítésekből eredő átvételére.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal