JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. január 18.Névnap: Piroska
    
 
Hónapok
JANUÁR 6. – A SZENT KORONA HAZAÉRKEZÉSE
 
Magyar koronázási jelvények - a Szent Korona (fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a Szent Korona
(fotó: Gottl Egon)

1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a Koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”. A koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is. A láda azonban üres volt. Végül az egyik koronaőr elárulta, hogy a Koronát Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták. A Szent Korona az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. Visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, eredménytelenül. Végül a Szent Korona – a magyar állam önállóságának és függetlenségének jelképe – több mint három évtized után tért haza. Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a Budapestre érkezett magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án adta át Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a Parlamentben. Azóta e napon ünnepeljük A SZENT KORONA HAZAÉRKEZÉSÉt.

Szekér Gyula: A korona hazatérésének előkészítése
(visszaemlékezés)

Emléktábla Veszprémben (Fotó: Vimola Ágnes)

Emléktábla Veszprémben (Fotó: Vimola Ágnes)

Kristó Gyula: Szent István király
(részlet)

A koronázás legtöbbet vitatott kérdése, hogy kitől kapta István a fejéket. A magyar hagyomány közvetett (“az apostoli áldást tartalmazó levél”) vagy közvetlen formában (a pápa mennyei intés hatására bekövetkezett döntése) az adományozó személyét a római főpapban kereste. Ebben a vitában segítségünkre van az egyetlen kortárs tudósítás, Merseburgi Thietmar egy mondata. Ezt legkésőbb 1018-ban vetették pergamenre, tehát akkor, amikor későbbi torzító szemléletek még nem festették át egyik irányban sem a valóságot. A rövid, de magvas hír szerint “az említett császár kegyéből és biztatására pedig a bajorok hercegének, Henriknek a sógora, a saját országában püspöki székeket létesítő Vajk, koronát és áldást nyert”. A császár természetesen III. Ottó, a bajor herceg IV. Henrik, aki 995-ben váltotta fel Civakodó Henriket e tisztségben, Vajk pedig István. Ha csak az állna a szövegben, hogy István a koronát a császár kegyéből kapta, bizton arra lehetne következtetni, hogy a diadém küldője Ottó volt. De ott a “biztatására” szó is, ami kétségtelenné teszi, hogy a császár nem lehetett, hiszen önmagát nem buzdíthatta. Mivel az “áldás” szó szintén szerepel a szövegben, ez csak a pápára utalhat. Aligha véletlen, hogy a három István-legenda közül a legkorábbi, a nagyobbik is említette “az apostoli áldást tartalmazó levelet”. A mondatot tehát akként lehet értelmeznünk, hogy az áldást és a koronát a pápa, tehát II. Szilveszter küldte, de hozzájárult ehhez, és szinte kezdeményezte azt III. Ottó.

István a trónon. Részlet a Képes Krónikából
(iniciálé)
Magyar koronázási jelvények - az országalma (fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - az országalma
(fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a jogar (fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a jogar
(fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a kard (fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a kard
(fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a palást (fotó: Gottl Egon)

Magyar koronázási jelvények - a palást
(fotó: Gottl Egon)

A Szent Korona elölnézetből
(fotó)

Kardos Tibor: Ki volt Mátyás király?
(részlet)

Mátyás király gondolkodásában mindent áthat a hazának forró szeretete. Vitéz Jánosnak egyszer meghagyja, hogy a húsvéti ünnepeket megelőzően tegyen jelentést tárgyalásairól, „mert – úgymond – az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata”. Meg kell jegyezni, hogy Vitéz Jánosnak azokról a tárgyalásokról kellett jelentést tennie, amelyeket Frigyessel folytatott a Szent Korona visszaadásáról.

[…]

Nem volt rövidlátó, de ismerte a viszonyok változandóságát és mindig bízott abban, hogy alkalmas pillanatban meg tudja valósítani elhalasztott terveit. Amikor például megkötötte szerződését az osztrák császári házzal, csak hogy visszaszerezhesse a Szent Koronát, súlyos föltételeket teljesített. A trónöröklést, a jövőt ígérte oda. Azonban különbséget tudott tenni. A Szent Koronára szüksége volt, mert csak így lehetett teljes értékűvé hatalma, s oly távolinak és valószínűtlennek látszott, hogy nem lesz Utóda.

Zsoldos Attila: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban
(tanulmány)
Zsoldos Attila: A Szent Korona árnyékában
(tanulmány)
Imre László: A Szent Korona eredete
(cikk)
Halmai Gábor: A Szent Korona és a köztársasági alkotmány
(tanulmány)
A korona Budára szállítása, 1790
(metszet)

Címer a Budai Vár falán(Fotó: Konkoly-Thege György)

Címer a Budai Vár falán
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Boros Attila: A Szent Korona felajánlása
(festmény)
Rainer Péter: Szent Korona-gömbtemplom
(tanulmány)
Kellermayer Miklós: A Szent Korona igazsága
(esszé)
XVII. századi magyarországi festő: Asztrik apát képmása
(festmény)
Tóth Béla: A szent korona keresztje
Tóth Béla: A szent korona és Bónis Sámuel
Tóth Béla: A szent korona Kossuth fején
Tóth Béla: A szent korona elásása
A szent korona megtalálása
Bakay Kornél, Csajághy György, Molnár V. József: Történelem 6. osztályosoknak
(tankönyv)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal