JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 18.Névnap: Ilona
    
 
Hónapok
FEBRUÁR 20. – A SELMECBÁNYAI BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA SOPRONBA HELYEZÉSE – 1919
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén. A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához. Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába. Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött. 1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal