JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 23.Névnap: Tekla, Lina
    
 
Hónapok
ÁPRILIS 8. – A ROMÁK VILÁGNAPJA
 
Gyerekek (fotó: Legeza Dénes István)

Gyerekek
(fotó: Legeza Dénes István)

A romák 1971-ben, Londonban rendezték meg első világkongresszusukat, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át A ROMÁK VILÁGNAPJÁvá nyilvánították. Ekkor folyami szertartásokkal, illetve gyertyagyújtással ünnepelnek a romák a világ mintegy 40 országában, ezzel emlékezve arra, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt indultak Indiából máig tartó vándorútjukra.


Csokonai Vitéz Mihály: Cigány
(részlet)
Mikor Prometheus a megkészíttetett
 
Sárból kigyúrta az emberi nemzetet,
Egy estve a vidám mű-látó istenek
 
Vacsorára az ő házához mentenek.
Mikor már keresztet tettek sok kancsóra,
 
Műhelyébe mentek ők konkokcióra,
S ottan nézegetvén a kész embereket,
 
Csudálták isteni formájú képeket.
Hát egyszer eszébe a' jut egy istennek,
 
Hogy egy tréfás mását kék csinálni ennek,
Ráhagyja az egész kompánia, s végre
 
Körömhegyig isznak nagyobb erősségre.
Mindenik elkezdi a vizes sárt gyúrni,
 
Az elkészült masszát egy halmazba túrni.
Arany János: Koldus-ének
(részlet)
Oh! mikor ez a seb idebent megsajdul,
Lelkem minden húrja átrezeg a jajtul;
„Húzd rá cigány, mondom, egy keservest, ingyen”,
És a cigány húzza, áldja meg az Isten;
Könnye pergi át a barna ábrázatot…
– Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Babits Mihály: Cigánydal
(részlet)
Zörg az ág és zug a szél
cigányasszony útra kél
feje piros keszkenős
zsír haján a rossz kenőcs
lepedőbe köti bugyrát
úgy viszi a pereputtyát
csípőn kötve csücske kettő
nyakán lóg a másik kettő.
Háti jószág, pereputty:
pici rajkó, jól aludj!
Mezők jönnek, erdőségek
jó vidékek, rossz vidékek
szép hazák,
zöld hazák:
jár a szél és zörg az ág.
Juhász Gyula: Urbán Lajos nótája
(részlet)
Öreg cigány hegedűjén szomorúbb és szebb a bánat,
Eltemeti a babámat, elsiratja a hazámat
S szebb hajnalról zeng a húrja, reménykedve vár:
Mikor minden magyar nagyság, magyar vígság újra támad!
Ady Endre: Dankó
(részlet)
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe' csak hittem!...
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek...
Arany János: A nagyidai cigányok /Első ének
(részlet)
Vár szorult védelme, Vajda fényes terve, 
Cigányok gyűlése, Harci zendülése. 
Csóri eszes volta, Hősök többi dolga, 
Ez ének rendében Le van írva szépen. 
Egyszer volt özönviz, mióta a világ;
Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág;
Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán:
Egyszer a hős dádék romlása Nagy-Idán.
Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal,
Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal –
De piros, de pozsgás napégette arcod:
Te segíts, méltóan elzengnem e harcot!
Add rívó hegedű búgását dalomnak,
Cincegő zengésit húros cimbalomnak,
Klarinétok füttyét, dobok dobbanását,
Harsány trombitákkal összeroppanását.
Önts szájamba édes, hatalmas éneket,
Mellyel örökítsem választott népedet;
Míg a magyar nóta daliáit zengem:
Parlagok múzsája! cserbe ne hagyj engem. –
Kaffka Margit: Cigány ballada
(részlet)
Útszélen ül Mára a redves kövön,
A kebele apró, a dereka nádszál.
- Haj, sátrat szedett és elment messze az öröm,
A csók, meg a dal. A büszke vadásznál
Tévelyg valahol. Őt követi.
Néz, – fehér kígyók futkosnak barna szemén,
Varázsvonalat ír az ujja hegyével.
"Jöjj sátán úr, segíts, mert elveszek én,
Boszorkányige a nyomába nem ér el,
Itt legyen, akarom, – szeressen engem!"
Babits Mihály: Cigány a siralomházban
(részlet)
De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön
mint beesett szemek gödreiben
remegve fölcsillan a könny.
Nem magamért sírok én: testvérem van millió
és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
még álmából sem ismeri ami jó.
Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa
és örül ha egy nagy skatulyás házban
jut neki egy városi zord kis skatulya.
Juhász Gyula: Dankó Pistának
(részlet)
Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.
Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Ady Endre: Dankó Pista Nagyváradon

Újra elindult körútjára Dankó Pista, a zseniális magyar nótaszerző kicsiny társulatával, s tavasz nyílása óta gyönyörködteti szebbnél szebb, új nótáival a nagyobb vidéki városok közönségét. Dankó most útba ejtette Nagyváradot is, ahol az elmúlt esztendőben olyan lelkesen fogadták, s ma este már fölhangoznak a kesergő és vidám Dankó-nóták a Bazár-vendéglő udvarán, ahova bizonyára seregestől fog özönleni a közönség, hogy kedvencét üdvözölje, s igazi, nemes élvezetet szerezzen magának. Az összes dalok, amiket Dankó társulata elő fog adni, teljesen újak, s mindenütt nagy tetszésben részesültek.

Gárdonyi Géza: Dankó
(részlet)

Brassó városa egy nyári napon megtelt piros plakátokkal. Dankó hirdette, hogy a daltársulatával odaérkezik.

A jegyzett napon meg is érkezett Dankó. Megnézte a termet, amelyben dallani fog, s megnézte, hogy mennyi jegy kelt el előre.

- Lesz itt annyi ember, - mondotta a vendéglős, - hogy be se férnek!

Dankó hát vígan megebédelt a társulatával együtt.

Ahogy ott ülnek a feketekávé mellett a vendéglő udvarán, Dankó meglátja a temérdek Cenk-hegyet. Alföldi ember: álmélkodik rajta.

- Hölgyek és urak! - mondja a társulatának, - délután úgy sincs dolgunk gyerünk fel arra a hegyre.

A dalosoknak tetszett az ötlet. Dankót különben is szerették.

- Hát csak gyerünk.

Megtöltetnek egy kosarat borral, egy kosarat sonkával, kalácscsal, azzal megindulnak.

A Cenk persze magasabb, mint amekkorának látszik. Pihengetnek közben, iszogatnak is közben. Jó uzsonna-idő, mikorra felérkeznek.

Áll Dankó a hegyormon és bámul. Nézi a tájat hosszan, szótlanul. Felnéz az égre is.

- Fiúk! - fakad ki végre költői lelkesedéssel, - oly közel vagyunk a jó Istenhez: fujjuk el neki a műsort!

Isznak egyet előbb, aztán csoportba állnak. Danolnak oly szépen, mint a nagyközönség előtt.

Megint isznak, megint dalolnak. Uzsonnáznak is. Megint isznak, megint dalolnak. Egyszercsak azt látják, hogy a nap lecsúszik a hegyek mögé.

A brassóiak odalenn nem kaptak aznap nótát.

Jékely Zoltán: Az álmok elé

Rácz Aladáréknak

Nagy csend marad utána, csendek csendje,
melyből támadnak ritka dallamok,
fel-felzsongnak s elülnek rendre-rendre
s másukat csak sír-csendben hallhatod.
S aztán valami álombeli forgás
kezdődik s mintha zaj hallatszana,
valami hömpölygés, valami morgás,
mintha a földkerekség forgana.
Kányádi Sándor: Cigánytánc
(részlet)
Lyukas a dádé nadrágja,
ki-ilátszik a gatyája.
Jaj, micsoda szégyen is,
jaj, micsoda szégyen is.
Kilátszana hogyha volna,
nincs a dádénak gatyája.
Jaj, micsoda szégyen is,
jaj, micsoda szégyen is.
Juhász Ferenc: Hódolat a zenének
(részlet)

Szóljon hát Rácz Aladár édes cimbalom-szava, mondva a gyöngéd és gyöngédségében félelmetes Couperint az ő tücsök-színű kezével.

Kányádi Sándor: Rajz és tánc
(részlet)
Kártyát hánytak, tenyérből, borból
jövendöltek a csillagokból.
Kiváltképp egy csuparánc vénség
értette jól a mesterségét;
volt is hozzá egy nagy kék gyöngye
– hindu ősöktől örökölte –;
egy érintése öt lejt kóstált,
ezért még csak sejthette sorsát
az illető, de harmadszorra
tisztán állott előtte sorsa:
sok pénz, szépasszony, siker; s persze
gyógyulás várt a betegesre.
És volt egy gyönyörű cigánylány,
ha van nőben, az volt a sátán:
a füzek alatt estelente
vetkőzött izzó meztelenre,
míg a többi s velük a vajda
a tűz körül a táncot rakta.
Marcel Courthiades: A rromani nyelv
Rajko Đurić: A rromani irodalom
(cigány)
Orbán Ottó:  Z. Z., beteglátogatás és himnusz
(részlet)
Repülj, öreg madár!
Az Isten maga vár,
a vívhatatlan vár,
ahol mindennap jár
a dupla honorár,
 
nem csonttörés, nem aggkor,
olyan lesz, mint egy bár,
zene: Rácz Aladár,
Gyurkovics Tibor: Cigánytánc
(részlet)
Nincs rajtuk bugyogó sem,
fülbe- és nyakba-való sem,
öv van a derekukon,
csók van az ajakukon.
Serken a vérből az ünnep,
ujjaik megmerevülnek,
hogyha a férfira néz,
melléből csorog a méz.
Járják a fekete táncot,
fonják a szerető láncot,
holdvilág ég a havon,
árnyékuk leng a falon.
Figyelj! - Tarnabod, Heves Megye (Fotó: Legeza Dénes István)

Figyelj! - Tarnabod, Heves Megye (Fotó: Legeza Dénes István)

Vas István: Carmen-változatok
(részlet)
És mégis a piacon szól megint a habanéra,
És csipőjét riszálva táncot jár szégyentelent,
A lábain piros szattyánbőr cipő piros pántlikákkal,
Egy piros kassziavirággal szája szögletében,
Ha nem szeretem, ő szeret, s ha ő szeret, hát jól vigyázzak.
Szégyen bizony, de titkolom, mert jól mondja a rommani,
A Carmen nyelve: en retudi panda naszti abela
Mása, vagyishogy fogd be a szád, nem száll bele
A légy. Ki tudná ezt, ha nem mi, magyarok?
Hát mondjuk együtt: ne szólj szám, nem fáj fejem.
Illyés Gyula: Nomádok
(részlet)
Nomádok
Így láttam a Gironde-parton őket
s a Don-vidéken. Főzték a dögöt.
Ültek a szabad tűz körül és ősi
fölénnyel falták az ürgét. Röhögtek
Európa szolga népei között,
mint nagy titkok tudói-őrizői.

Sütő András: Balkáni gerle
(részlet)

RUPI

Be, hóna alatt a hegedű.

Romák vagyunk, nem cigányok, nagyságos asszony.

ELLA

Isten lovát! A reggel még cigányok voltatok! Szóljatok idejében az embernek, ha átalakultok! Zsófikám! Vidd az ennivalót a zenész elvtársaknak!

RUPI

Élesen.

Jajjajaj! Ez még rosszabb nekünk! Elvtársaknak lenni!

ELLA

Tepertős cigánypogácsát, cigánytokányt akartam nektek tálalni. Romapogácsám nincs.

RUPI

Jaj dévlalé, romálé.

ZSÓFIKA

Húzd rá, roma! Ne gondolj a gonddal!

RUPI

Ne tessék úgy megmerevedni, mint a farkas nyaka, hát legyünk rugalmasabbak, méltóságos asszony!

Orbán Ottó: Cigányok
 
Csillag alatt
betlehemi királyok,
áznak a, fáznak a,
harmonikáznak a
 
cigányok.
Fejükön a koronájuk,
bársonyból a ruhájuk,
 
a ruhájuk,
nótára áll a szájuk:
„Isten napja, te árva,
süss a szegény cigányra!”
 
Csillag alatt
betlehemi királyok,
áznak a, fáznak a,
harmonikáznak a
 
cigányok.
Kende Ágnes: Romológia a felsőoktatásban
Kujtim Paćaku: A romák oktatása és képzése Európában
Burai Pál József: Cigányok és oktatásuk Svédországban
Romák
(szócikk)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal