JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 2. – A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJA
INTERNATIONAL DAY FOR THE ABOLITION OF SLAVERY
 
Kakasy Éva: Rabszolga

Kakasy Éva: Rabszolga

A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJÁt december 2-án tartják, emlékezve arra az 1949-es ENSZ-határozatra, mely az emberkereskedelem és mások kizsákmányolása ellen született.



Beszédes László: József rabszolga
(szobor)
Szabó Lőrinc: A rabszolga
(részlet)
Túrtam és átkoztam a Földet
s egy Óriás lépett elém.
– Ki vagy? – mint vas, kongott a hangja. –
– Rabszolga, – válaszoltam én.
– Kinek a szolgája? – A Földé! –
mondtam vad gyűlölettel. Ő
erre fölvett a tenyerébe
és: – Ne félj, – súgta, – a jövő
majd megszabadít zsarnokodtól,
csak őrizd jól a titkomat:
népem, a Vas-Nép, lázadásra
készülődik a föld alatt! –
Weöres Sándor: Variazioni
(részlet)
(Néger rabszolgák éneke)
      Dölyfös címer-pajzsok zászlók
      amit tudunk nem tudjátok:
      Emberek az alkony-égen
   ruhátok selyem, arcotok márvány
uralkodva vitorláztok zöld csatornán,
   azt hiszitek, az ördöggel
   megalkusztok a föld zsírján --
   amit tudunk nem tudjátok:
         korlát mögött állunk
         lenyírták szakállunk
tovarepülnénk de nincsen szárnyunk
   elragadták mindenünket
   de ránk verték bűneinket.

Mészöly Miklós: Huszonhárom év
(részlet)

Nincs ugyan már „természetes” vagy „szent” joggal hitelesített rabszolgaság, jobbágyság, megalázó hierarchikus megkülönböztetés: az általában vallott és vállalt eszményeink sokkal magasabb rendűek. De a hasonló sors modern változatai mégis kísértenek: akár egyfajta civilizációs fejlődés, akár bizonyos elmélet vagy csupán elméletalkalmazási módszer következményeként. És éppen ez a drámai: a kiélezett ellentmondás. Amíg jog védett képtelenségeket és igazságtalanságokat (Luther, Melanchton, Erasmus kora is idetartozik – akiket említesz) – addig az ellentmondás sem lehetett annyira nyilvánvaló. Helyesebben: intellektuálisan sem fogalmazódhatott meg annyira, mint ma. Lázadások fellángoltak ugyan – nem is kevés –, de az események mégis belesimultak a dolgok jogvédte, sorsszerű rendjébe. Annál is inkább, mert a jog tabu, könnyen mitizálódik, s még az is megbűvölődik tőle, akit sújt… Korunk szenvedéllyel tépte és tépi fel a dolgok ilyen fajta rendjét, elsősorban az eszmék síkján. Csupán adekvát eszközöket és megvalósító képességet nem tud többnyire melléje rendelni. Ha a múltban jog szerint is kevesebbre volt lehetősége a nép nagy részének, ma sokkal többhöz van joga – de nem minden esetben lehetősége is. S ez nem veszélytelen állapot: mert a jog tabu, könnyen mitizálódik, s még az is megszédül tőle, akit illet…

Hubay Miklós: Varietas delectat
(részlet)

A hetilap borítékja címlapján egy négy-öt éves kislány, fején nyersvászonból kötözött koszorú, azon hat terméskő. Két karján vállig visszahull a vörös köntös ujja, s kezei karcsú virágszálként nyúlnak fel a terméskövekhez, rájuk tapadnak, mint az inda, hogy megtartsák őket a fején. A súly, amit visel, látnivalóan több a gyermek testesúlyánál.

A lap borítója hátsó oldalán klasszikus szépségű fotómodell, átlátszó fekete hálóingben magához szorít egy hatalmas PARFUM N°5 CHANEL PARIS feliratú négyszögletes üveget, csiszolt üvegdugóval. Ő a fején gyönyörű barna hajzuhatagot és két hatalmas igazgyöngyöt visel. A gyöngyöket a fülében.

A két női kép: két véglet. Egy rabszolga-társadalom (maradvány? vagy csak most kezdődik igazán?) és egy fogyasztói társadalom. Egymással szemben, ugyanegy borítékpapíron. Ugyanegy valóság színe-visszája.

A lapból megtudjuk, hogy a fején terméskövet hordó kiskorú leányka, miként több millió lánypajtása, nemcsak rabszolga, hanem prostituált is. Feltehető, hogy pandanja: a fotómodell is az. A maga módján.

Bálint György: Spanyolországban jártam
(részlet)

Savonában és Imperiában lépten-nyomon felhangzik az utóbbi évek legnépszerűbb olasz dala, mely Postumia óta üldöz, a Faccetta Nera.

Faccetta nera,
Bell' abissina,
ti porterem' a Roma, liberata!

Felnőttek és gyerekek, lányok és fiúk dúdolják, hümmögik, fütyülik, zengik, harsogják mindenütt a fekete pofácska”, a szép abesszin lány fülbemászó dalát, a mesebeli fekete csipkerózsáét, akit majd felszabadítanak, és Rómába hoznak. Elképzelem az igazi Faccetta nerát, ezt a félmeztelen, lomha és mégis könnyed járású néger nőt, aki ijedt és bánatos-szép állatarcával szűkölve néz a kézigránátos felszabadítók felé. Rómába nem viszik, az bizonyos, ott nincs rá szükség. Ott marad, ahol eddig élt, ott élvezi majd a szabadságot. Eddig rabszolganő volt – most majd szabad bérmunkásnő lesz. Talán, ha szerencséje van, egy-két év múlva megismerkedik a bedóval. Mire megöregszik, már teljesen olyan szabad és olyan rokkant lesz, mint egy negyvenéves európai proletárasszony.

Weöres Sándor: Kuli
(részlet)
Kuli bot vág.
Kuli megy
                 megy
                          csak guri-guri
       Riksa
       Autó
       Sárkányszekér
Kuli húz riksa.
Kuli húz autó.
Kuli húz sárkányszekér.
                          csak guri-guri
Szalay Zoltán: Tégy az erőszak ellen, Göncz Árpád, 1992
(fotó)
Krizsán László: A koncentrált rabszolga- kereskedelem. Magyar László nyomában 2.
(nekrológ)
Szudán: Mennyibe kerül egy rabszolga kiszabadítása?
(ismertető)
Kun Tibor: Adalékok a rabszolgaság történetéhez
(tanulmány)
Orosz P. Gábor: Adósrabszolgaság a Nyugatrómai Birodalom bukása után
(tanulmány)
Urbán Aladár: Észak és Dél. Gazdaság és politika a rabszolgakérdés tükrében
(tanulmány)
Kukovecz György: Egy gyalázatos intézmény
(esszé)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal