JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 24.Névnap: Gellért, Mercédesz
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 1. – A MAGYARORSZÁGI TÉGLAGYÁRTÁST SZABÁLYOZÓ RENDELET MEGJELENÉSE – 1919
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A kereskedelmi miniszter rendelete szerint ettől kezdve csak kisméretű (25x12x6,5cm) téglát szabad gyártani. A rendelet megállapította a vakolatlan téglafalméreteket is: 12, 25, 38 és 51 cm-ben. A rendeletet a Mérnök- és Építészegylet Közlönye is ismertette.

A XIX. század második felétől a XX. század 20-as, 30-as évekig volt használatban az úgynevezett nagyméretű tégla. E nagyméretű tégla (6,5 x 14 x 29 cm) méretei egymáshoz arányosítva voltak, kb. 1:2:4 arányban. A később egyre szélesebb körben elterjedő kisméretű tégla térfogata 1950 cm3, a nagyméretűé 2639 cm3. A kisméretű tégla térfogata kb. 74 %-a a nagyméretűének, ennélfogva a súlya is ilyen arányban kevesebb. A gyakorlat azt igazolta, hogy a kisméretű tégla alkalmazásávall csökken a falvastagság, az épületsúly, termelékenyebbé válik a munka. A miniszteri rendelet arról tanúskodik, hogy a szakma által optimálisnak tartott méretezést a jogi szabályozás kötelezővé tette. A fokozott hőtechnikai igények megjelenéséig, lényegében a XX. században a hetvenes-nyolcvanas évekig ez a méretrend uralta a magyarországi, különösen a kisipari vagy házilagos építés világát.

Simon Mariann: Variációk téglára
(részlet)

A hazai, 20. századi téglaépítészet története nincs feldolgozva, sem egészében, sem részleteiben. Az építészettörténeti munkák a stílusok, az épülettípusok vagy az építészek köré rendezve tárgyalják a kort, s ha az építőanyagokra és szerkezetekre kerül a sor, a tégla sosem kap külön fejezetet, hiszen „nem illik” a modern technikai fejlődési trendbe. Pedig a látszó tégla a 19. század második fele óta folyamatosan jelen van a hazai építészetben. A ma téglával dolgozó építész így két forrásból is meríthet munkájához: az egyik a nemzetközi, a másik az idők során saját hagyománnyá érett hazai téglaépítészet. Az első külföldi minta a 19. században szükségszerűen Németországból jött, a századfordulón azonban a finn és az angol hatás erősödött fel. A két háború közötti hazai téglaépületeken skandináv és észak-német, esetenként mediterrán vonzódást szoktak kimutatni, az ötvenes években ismét dán és svéd példák hatottak, majd a hatvanas-hetvenes években visszatértek – éppen aktuális épületeikkel – mintaként az angolok és a finnek. A hazai nyerstégla hagyományok a középkori várakig és templomokig nyúlnak vissza, s részben a népi építészetben is megtalálhatóak, de valójában a 19. század végi ipari építészettel kezdődnek. A szecesszió dekoratív téglahasználatától Lajta Béla korai modern téglaépületein át vezet az út a harmincas-negyvenes évek „másik” modern házaihoz.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal