JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 28.Névnap: Gedeon, Johanna
    
 
Hónapok
 
Török Ferenc, Balázs Mihály: Magyar Szentek Temploma, 1996. Budapest
                        (fotó: Németh Gábor Árpád)

Török Ferenc, Balázs Mihály: Magyar Szentek Temploma, 1996. Budapest
(fotó: Németh Gábor Árpád)

A magyar katolikus egyház november 13-án tartja A MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOK EMLÉKNAPJÁt, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott – a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán – a november 13-i ünnep bevezetéséről. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek-ünnep.

A Magyar Szentek plébánia hivatalos honlapja
Magyar Szentek plébánia
Balázs Mihály: Magyar szentek temploma
(épület)
Karthauzi Névtelen: Bódogságos Szent István királnak legendája
(részlet)

Annak utána felemelé ő édes kezeit, szemeit es szívét-lelkét mennyeknek országára, es nagy siralmas es könyörületes szóval monda: "Ó, mennyeknek királné asszona, Istennek szent anyja es ez világnak megéppöjtő nemes asszona, dicsőséges Szíz Mária! te szentséges kezedben es oltalmad alá adom es ajánlom anyaszentegyházat mind benne való fejedelmekkel es lelki népekkel egyetembe, es ez szegén országot mind benne való urakkal es szegénnyel-bódoggal egyetemben, hogy te légy asszonok es ótalmok, es az en lelkömet te szent markodban." Annak utána szentségöt vén hozjá, es megkeneték; de miért azon napokban anyaszentegyház illi vala Nagybódogasszony innepének octáváját, annak okáért nagy jó hitben, bizodalomban, teljes lelki nemes jószágokkal es mennyei koronára való érdemmel, Úristennek es asszonunk Szíz Máriának kibocsátá lelkét, es szent angyaloknak seregében nagy édes énekléssel az erek bódogságra viteték: azon időben mikoron Krisztus sziletetinek utána írnának ezerharmincnégy esztendőben. Es lén nagy eremek rajta az mennyei szentöknek, szent angyaloknak, hogy olyan nemes, érdemes szent confessor ment volna az ő társasságokban mind ő szent fiával: de viszonellen lén nagy sírásohajtás ez szegény országbeli új keresztyéneknek, hogy olyan szent es kegyes atyjoktúl megváltanak volna.

Karthauzi Névtelen: Szent Imre királnak legendája
(részlet)

Másod dicsőséges koronája mondatik az nagy szeplőtelen szízességnek ékessége, kinek kiváltképpen való dicsőséges koronája vagyon. Harmad dicsőséges koronája mondatik lenni csodatételnek méltósága, hogy még akarmely nagy bínesekért es hatalma vagyon esedözni, kiről elyen példa olvastatik: Vala egy nagy bínes ember, kinek Korlát vala neve, kinek mikoron Úristen malasztját adta volna, töredelmességre méne Rómában úr pápához, kinek Hildebrandus vala neve; kinek mikoron meggyónta volna bíneit, elyen penitenciát hagya őneki, hogy megvasaztatná önmagát, es egy levélben belírván ő bíneit, úr pápai pecsétivel megpecsétölvén, es minden bulcsus helyeket szentöknek temetésit eljárná, es valahol Úristennek irgalmassága szerént az vasak őróla elszakadoznának, az levélből az bínök elvakartatnának, es az pápai pecsétök az levélről lehullanának: ott tudná megbocsáttatni az ő nagy bíneit. Mikoron az szegén ember mind ez világon szerénszerte nagy sok helyöket eljárt, de sem Jeruzsálemben, sem egyeb szentöknek koporsójánál irgalmat nem lelt, végre hallván Magyarországban Szent István királnak csodatételit, munkálkodék nagy fáradsággal Fejérvárrá. Mikoron érköznék Szent István királ koporsójánál, es szunnyada eppeségében, neki jelenék az szent királ, mondván: Ne bízjál az en érdemembe, mert nem vagyok elég éretted esedöznöm, de menj el az en fiamnak, Szent Imréhnek koporsójához: őtet kérjed, mert ő szíz életben múlt kive ez világból, es Istennek színe előtt udvarl azokhal kik szíz életöt viseltetnek.

Karthauzi Névtelen: Szent László királnak legendája
(részlet)

Elhírhövén kedég az ő jó híre-neve, es Istenben való jószágos vóta mind egész keresztyénségbe, hogy mikoron német császár kimúlt vóna ez világból, akarják vala őtet választani; de mikoron semmiképpen nem akarta vóna, alig csendeszödének meg róla. Annak utána méne alá Bodrog vármegyében húsvét napjára, es mikoron ott vóna, íme, Franciából, Hispániából, Angliából es Britanniából követök jevének hozjá, kérvén őtet, hogy lenne fejedelmök es előttök járó, hogy az szent Jeruzsálemnek várasát szabadojtanák meg az saracénusok kezökből es hatalmasságokból, bosszút állván Krisztus Jézusnak szent haláláért őrajtok: Azt hallván kegyes Szent László királ, nagy erembe lén rajta, es azon húsvétnak innepében elbúcsúzék az magyari uraktúl; az szegén Magyarország kedég nagy bánatban, keserűségben esék rajta, hogy az ő kegyes atyjok elhadná. Szent királ azért íra csöországi hercegnek, hogy eljőne vele, es ottan eremest 1én őrajta: de azonközbe történék hada Csöországban az csöországi herceg mellett.

Ismeretlen szerző: De sancto Ladislao. Szent Lászlóról
(részlet)
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag.
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;
Te Szentléleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
Karthauzi Névtelen: Dicsőséges szent Erzsébet asszonnak ünnepéről, ki vala magyari Endre királnak leánya
(részlet)

Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elébe az szegéneknek. Es íme, elől találá az ő atyja, csodálkozván rajta, ennenmaga mit járna es hova sietne, megszólítá őtet: Fiam, Erzsébet, hova mégy, mit visz? Az nemes királ leánya, mert felette szemérmes vala, nagyon megszégyenlé magát, és megijede, és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: Ím, rózsát viszek. Az ő atyja kedég, mint eszes ember, meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá hívá, és meglátá kebelét, hát mind szép rózsavirág az asszú, apró portéka. Ó, nagy ártatlanság, ó, szeplőtlenségnek halhatatlan malasztja! Ime, az áldott mennyei királ nem hagyá az ő szerelmes szolgálóleánya beszédét hamisságban, hogy szemérmet ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné. Azt látván az ő atyja, elcsodálkozék rajta. Ez leányzó, ha élhetend vala, mi naggyá leszen! Annak okáért nem akará mívelkedetiben megbántani, látván, hogy mind lelki ájtatosságában, mind jó mívelkedetiben Krisztus Jézusnak áhítatos szolgálóleánya volna.

Katona Lajos: Folklór-kalendárium
(részlet)
Temesvári Pelbárt példái

Középkori irodalmunk legnagyobb alakját Szilády Áron érdemes monográfiája ragadta ki a feledés homályából. Az ő nyomain indulva Horváth Cyrill foglalkozott ismételten a jeles minorita műveinek általános jellemzésével, különösen pedig Pelbártnak kódexirodalmunkra gyakorolt nagy hatásával.

Pelbárt, a hitszónok, a szentírás magyarázó és skolasztikus enciklopédista, sőt ha Szilády föltevése minden kétséget kizáró igazolást nyerhetne: a középkori magyar költészet páratlan fényű csillaga, tehát eléggé kibontakozik immár abból a sűrű ködből, amelybe érdemeit három évszázad mind jobban homályosuló emlékezete süllyesztette.

Szabó Magda: Amit tettél, az ég csodája volt
(részlet)

Sokféle szent van a hitvallók és mártírok mellett, aszerint tartjuk számon őket, mi volt életük legjellemzőbb jegye. Példát mutató uralkodó volt-e vagy magasztos célokért kardot fogó katona, esetleg különleges érzék vonta a szociális gondok felé, színtiszta jósága, mértéken felüli emberszeretete kora züllött légkörében nem ítélkező, csak jóra aktivizáló részvétre mozgósította. Az Árpád-házban mindenre található példa. Van királylányunk, akinek kosarában tűzpiros rózsává lényegül az alamizsnakenyér. Szent Erzsébetnek egyébként nemcsak virágai, talpai is pirosak a sebektől, vér serked kergetett lába nyomán az irgalmasnak, aki sose talált irgalomra saját környezetében.

Ismeretlen szerző: XIX. novemb. Szent Ersebetröl
(részlet)
MAgyar Királytúl szármozván,
Nagy Herczegnek el-adatván;
De Szent Ersébet, csak Istent szomjúzván:
éjjel és nappal, Istennek szólgált;
sok javaival, sok kòldúst táplált:
Sanyarúsággal Jésushoz közel járt.
Tudván, Világ álnokságát,
Választván Jèsus országát,
S' abban Ersébet rejté sok jószágát:
Roppant ispitályt, Fel-gazdagíta:
árváknak italt s' ételt indíta:
véghetetlen jót magának háríta.
Ady Endre: Szent Margit legendája
(részlet)
Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Ime a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.
Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.

Sík Sándor: Szent magyarság

Boldog Bátori László
(Diós István: A szentek élete)
Szent Beszteréd
(Diós István: A szentek élete)
Szent Bonifác
Szent Buldus
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Csák Móric
(Diós István: A szentek élete)
Tiszteletreméltó Csepelényi György
(Diós István: A szentek élete)
Szent I. Dávid király
Boldog d’Este Beatrix
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Dominici János
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Erzsébet Özvegy
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Erzsébet Szűz
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Eszkandéli Máté
(Diós István: A szentek élete)
Szent Gaudentius
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Gertrúd
(Diós István: A szentek élete)
Szent Gertrúd
(Diós István: A szentek élete)
Szent Günter
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Ilona
(Diós István: A szentek élete)
Boldog János
(Diós István: A szentek élete)
Szent Kálmán
(Magyar Katolikus Egyház )
Boldog Kazotics Ágoston
(Diós István: A szentek élete)
Tiszteletreméltó Kelemen diák
(Diós István: A szentek élete)
Szent Kvirin
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Magyar Antal ferences
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Mindszenty József püspök
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Bánfi Buzád
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Magyar Antal kármelita
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Magyar István és Szász Konrád vértanúk
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Magyar István vértanú
(Diós István: A szentek élete)
Magyar Szent Pál
(Diós István: A szentek élete)
Marchiai Szent Jakab
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Özséb
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Piacenzai Jakab
(Diós István: A szentek élete)
Szent Pilgrim
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Regensburgi Bertold
(Diós István: A szentek élete)
Szent Salamon király
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Sebestyén
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Szádok és társai
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Szalóme
(Diós István: A szentek élete)
Boldog Temesvári Pelbárt
Thomasius Szent Péter
(Diós István: A szentek élete)
Toulouse-i Szent Lajos
(Diós István: A szentek élete)
Tiszteletreméltó Batthyány Strattmann László
(Diós István: A szentek élete)
Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit
(Diós István: A szentek élete)
Tiszteletreméltó Kaszap István
(Diós István: A szentek élete)
Szent Homobonus Bűnbánó
(Diós István: A szentek élete)
Szent I. Miklós pápa
(Diós István: A szentek élete)
Szent Asztrik Anasztáz Radla
(Diós István: A szentek élete)
Balogh András: Mindszenthy bíboros
(festmény)

Kontuly Béla: Krisztus királysága és a magyar szentek
(kép)
Sárközy Péter: Magyar szentek kultusza Itáliában
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal