JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 19.Névnap: József, Bánk, Józsa
    
 
Hónapok
 
Kenyér(fotó: Konkoly-Thege György)

Kenyér
(fotó: Konkoly-Thege György)

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízü énnekem
A fekete, mint máshol a fehér.
Szita, szita…

 

magyarnépköltés

 

Szita, szita, sűrű szita,

ma szitálok, holnap sütök.

Hófehér kis cipót sütök.

Megvajazom, megzsírozom,

mégis, mégis neked adom.

 

GABONA
(gyűjtőoldal)
KENYÉR
(gyűjtőoldal)


Karéj Kenyér (fotó: Legeza Dénes István)

Karéj Kenyér
(fotó: Legeza Dénes István)



A házikenyér oldala
Szabó Lőrinc: Kenyér
(részlet)
Beléd haraptam, áldott kenyér,
és elborzadtam – Habfehér
tested kisértete oszlani
kezdett, zöldülni s foszlani,
s köröttem az eltünt szobák
falain, az utcán, a városon át
őt láttam mindenütt, csak őt,
a milliárdlelkű mezőt,
ahogy szétcsapott, ringva, – már
tenger volt, végtelen határ,
zöld végtelen, aztán rőt-arany.
Hány kalász élt ott, boldogan,
hány külön-külön kis akarat,
s minden kalászban mennyi mag,
és minden magban mennyi mult
s mennyi jövendő párosult!
Romhányi József: A pék pókja

 

Az apróka

pók-apóka,

s a porhanyó

potrohú

pókanyó

a pékségben

a szennyezett

mennyezetre

nyálból való

máló

hálót

font, –

pont.

A kópé

póknép

pótlék-

hálókat eresztve

keresztbe

a pókasztal fölött,

hálóból ebédlőt kötött.

Fél a péppel pepecselő pék,

hogy odapök

a pók,

illetve a liszttel

hintett púpos pépre tisztel.

Ezért leseperte az apróka

pókpárt a padlóra.

Csattant a fapapucs –

Fuccs!

Így járt pórul a két pupák

pék

pók.

Pukk.

 

A Magyar Pékszövetség honlapja
A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje honlapja
Derkovits Gyula: Éhesek télen [Péküzlet előtt, Éhezők], 1930
(festmény)
Bihari Csongor: Pékcsendélet
(festmény)
Bihari Csongor: Pékcsendélet II.
(festmény)
GyurkovicsTibor: Pék
Mint péklegény a pékkötényben
a sorsomat magam sem értem
csak állok a lapáttal a
kezemben egész éjszaka
sütök dagasztok s nem remélek
nagyobb bért mint a péklegények
A nagy kenyér Azt sütöm egyre
lisztet szitálok a kezemre
hogy az is szép legyen fehér
mielőtt véget ér az éj
Sütök dagasztok s nem remélek
nagyobb bért mint a péklegények.
Kuczka Péter: Messze volt a föld
(részlet)
Nem volt soha egy talpalatnyi földem,
egy szem gabonám nem termett soha.
Nem féltem, hogy a vetéseket zölden
szétveri a jég szöges ostora.
Nem szántottam és soha sem vetettem,
városban éltem. Messze volt a föld.
Áru voltam s áru volt a kenyér is,
amely az ételem mellé került.
[Mind a ketten pékek leszünk…]
(részlet)
 

 

Mind a ketten pékek leszünk,
Ha éhezünk, zsömlét eszünk;
Zsömlét eszünk sült libával, sült libával;
Nem törődünk a világgal!
Hogyha a pék lakomát tart,
Más fizeti meg az árát.
Ha reggelig elpityizál, elpityizál,
Egy zsemléből kettőt csinál.
Akki pékmájszterné lehet,
Nem eszik sült egeret.
Kalács sül a kemencében, kemencében.
Csaponn a bor a pincében.
Ha a pékné uj ruhát vesz,
Ötven vekni egy dekát tesz.
Ha kell neki téli kitli, téli kitli,
Mindjárt kisebb lesz a kifli.
Akki pékmájszterné lehet,
Szinházba is könnyen mehet, (mert)
Zsömléér is kap bilétetet, kap bilét,
Ha éhesek a szinészek.
 
Kosztolányi Dezső Negyven pillanatkép / Mézes kenyér
Külvárosi kapuban kisgyerek
száraz kenyeret majszol, ám – igézet –
az édes, ikrás napfény rápereg
s ő nyalni kezdi ezt az égi mézet.
Ady Endre: A kenyér
(részlet)
Mit esdve kért a jámbor názáréti,
Ma száz és száz átkozva, sírva kéri.
Nem változtunk mi, emberek: magunk,
De, jaj, sokan, nagyon sokan vagyunk.
Halk sóhajban ezreknek vádja reszket:
Ma nem egy váll hurcolja a keresztet...

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete honlapja

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
(részlet)
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.
Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.
Pátzay Pál: Kenyérszegő
(szobor)

Az új kenyér(fotó: Vimola Ágnes)

Az új kenyér
(fotó: Vimola Ágnes)


Ambrus Gyula: Kenyérszegő asszony
(szobor)
Gyurkovics Tibor: Az új kenyér köszöntése
(részlet)
Búza, búza, búza,
búza koszorúja,
fonjuk a nyakunkba,
véget ért a munka!
Szántsatok és vessetek,
arassatok, emberek,
süssetek friss kenyeret,
mostmár ünnepeljetek!

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal