Jeles Napok - A Kataszteri Közlöny, az első magyar földmérési folyóirat megjelenése Nagyváradon

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A Kataszteri Közlöny első szerkesztője Faragó Zsigmond volt. A szakmai lap, számos névváltozással, de ma is megjelenik. A Kataszteri Közlöny néven történő publikálás, melyet Faragó Zsigmond után több mint 20 éven át Gánóczy Sándor mérnök szerkesztett, 1919-ben Pozsonyban megszűnt. Ezután hat éven át jelentek meg ugyan geodéziai tárgyú cikkek a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében, illetve a Vízügyi Közlönyben, de nem azzal a gyakorisággal és terjedelemben, mint ami kívánatos lett volna.

1920-ban, a Tanácsrendszer megbukása után, a Magyar Nemzetgyűlés jelentős többséggel megszavazta a Nagyatádi-féle földreformot, melynek során egymillió kataszteri hold föld került – kártalanítás mellett – kiosztásra. Öt éven át úgy folyt ez a nagyszabású munka, hogy a Trianon utáni nehéz gazdasági helyzetben a magánmérnöki irodák a hiányos előkészítés miatt

nem voltak szakmailag kellően felkészítve.

A Kataszteri Közlöny utóda, a Geodéziai Közlöny végül 1925 februárjában jelent meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Földmérési és Távérzékelési Intézet, FÖMI;)

Dr. Varga József: Volt-e Ivanicsi (Ivanič) Sztereografikus Vetületi Rendszer?

(részlet)

Következtetések

Többször a földhivatalok is tévesen tartottak nyilván vetületnélküli kataszteri térképeket sztereografikusként. Grafikus munkáknál nem derült ki a tévedés, de a numerikusan felmért térképi objektumok térképezésekor – földrajzi helyzettől függően – kisebb-nagyobb ellentmondás (átfedés vagy „senki földje”) jelentkezett. Ilyenkor panaszkodtak a felhasználók arra, hogy rossz a térkép, ami egy 19. század közepén készült térképről nehezen képzelhető el.

A téves nézetek elterjedésében leginkább azok a publikációk okolhatók, amelyekben először fordul elő az ivanicsi rendszerrel kapcsolatban a sztereografikus jelző. A Kataszteri Közlöny, a Térképészeti Közlöny és a Geodéziai Közlöny valamennyi évfolyamának átnézése után a (6)-ban találkoztam először ,,ivanicsi” sztereografikus vetülettel. A tárgyban ugyanebben az időszakban megjelent szakcikkekben még egy ideig helyesen sorolják fel a magyarországi vetületi és vetületnélküli rendszereket, de az akkori felmérési utasítás tervezetében valószínűleg a (6) mű hatására újra feltűnik a téves meghatározás.

(6). Medvey Aurél: Magyarország topográfiai térképészete, Térképészeti Közlöny, 1933. 3-4. füzet, 115-130. old.

Forrás: BME – Általános- és Felsőgeodézia Tanszék honlapja