Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, I. Ferenc király, osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt.

Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg.

Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, [ifj. Bartha Lajos])