Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A világ egyik legszebb konzolos hídját, a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat, amely a Fővám és a Gellért teret köti össze, 1896 október 4-én nyitották meg névadója, a király jelenlétében.

A híd építését – az Erzsébet hídéval együtt – egy 1893-ban hozott törvény rendelte el. A két híd terveire nemzetközi pályázatot írtak ki, melyet a II. díjas Feketeházy János nyert meg. Neve manapság kevéssé ismert, pedig a szakma őt tartja hazánk legnagyobb hídtervező mérnökének. Jelentős munkái közé tartozik a fiumei első hazai forgóhíd, a szolnoki vasúti Tisza-híd, a komáromi Duna-híd és a szegedi közúti Tisza-híd. A Ferenc József híd élete főművének tekinthető, bár megvalósítása tervezőjének nem kevés keserűséget és bonyodalmat okozott; ugyanis terveit az ő bevonása nélkül átdolgozták, a kivitelező és a tervező között éles viták zajlottak. Végül a híd szépsége általános elismerést aratott itthon és a nemzetközi szaksajtóban is. Legöregebb budapesti Duna-hidunk; ma már a Világörökség része. Egyben Budapest legrövidebb hídja is: hossza 333,6 m. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű; építésének idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befüggesztett tartóelemek bravúros alkalmazása. Jellegzetessége a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítő történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A hagyomány szerint a legutolsó szöget maga Ferenc József verte be. A hídfőknél négy vámszedőház épült; ezek közül a budai oldaliak már nincsenek meg. A hidat 1945 január 16-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották; a háború után elsőként épült újjá és Szabadság híd néven nyitották meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Palotás - Medved - Nemeskéri – Kiss – Traeger: Hidak, Budapest Lexikon)