JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 23.Névnap: Zoltán, Édua
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 19. – A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA
 
Figyelj! - Tarnabod, Heves Megye (Fotó: Legeza Dénes István)

Figyelj! - Tarnabod, Heves Megye (Fotó: Legeza Dénes István)

A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA, egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, „ezen a napon indultak tovább a romák a téli szálláshelyükről vándorolni”. A hivatalos ünnepet, a romák világnapját április 8-án tartják.



A Magyarországi cigányokért közalapítvány honlapja

Kormányzati roma portál
Csokonai Vitéz Mihály: Cigány
(részlet)
Mikor Prometheus a megkészíttetett
 
Sárból kigyúrta az emberi nemzetet,
Egy estve a vidám mű-látó istenek
 
Vacsorára az ő házához mentenek.
Mikor már keresztet tettek sok kancsóra,
 
Műhelyébe mentek ők konkokcióra,
S ottan nézegetvén a kész embereket,
 
Csudálták isteni formájú képeket.
Hát egyszer eszébe a' jut egy istennek,
 
Hogy egy tréfás mását kék csinálni ennek,
Ráhagyja az egész kompánia, s végre
 
Körömhegyig isznak nagyobb erősségre.
Mindenik elkezdi a vizes sárt gyúrni,
 
Az elkészült masszát egy halmazba túrni.
CIGÁNY
(gyűjtőoldal)
A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület honlapja
Rostás-Farkas György: Cigányságom vállalom
„Hiszünk a Szűzanyában…” – csatkai cigány búcsú
(riport)

Moldova György: Bűn az élet…
(részlet)

– Gyakran szegezik ellenünk azt a vádat – mondja B. őrnagy, a csoport parancsnoka –, hogy a munkánkban „fajelméleti” alapokon állunk. Ha érdekli, mutatok magának olyan tanácsi feljegyzést, mely még azt is kifogásolja, hogy egyáltalán leírtuk a „cigány” szót, néha még a rendőri körözésekben is úgy kell megjelölnünk a keresett személyt, hogy „kreol bőrű”. Pedig mi egy jól körülhatárolható bűnöző réteg ellen küzdünk, egyetlen tisztességes dolgozó cigányba sem kötünk bele.

[...]

– Igen, hát a dologhoz az is hozzátartozik, hogy Borsodban él a magyarországi cigányság húsz százaléka, mintegy nyolcvan-kilencvenezer ember, a megye minden tizedik lakosa közülük kerül ki. Jelenlétük még ennél a magas arányszámnál is feltűnőbb, mert folyton láthatók az utcákon, a különböző vendéglőkben, kocsmákban. Amennyire az iratokból ki lehet deríteni, 1985 harmadik negyedévében nyolcszázhetvenhárom cigány származású ember követett el bűncselekményt, ezzel a megye összbűnözéséből tizennyolc-húsz százalékos arányban részesednek.

Orbán Ottó: Cigányok
 
Csillag alatt
betlehemi királyok,
áznak a, fáznak a,
harmonikáznak a
 
cigányok.
Fejükön a koronájuk,
bársonyból a ruhájuk,
 
a ruhájuk,
nótára áll a szájuk:
„Isten napja, te árva,
süss a szegény cigányra!”
 
Csillag alatt
betlehemi királyok,
áznak a, fáznak a,
harmonikáznak a
 
cigányok.
Arany János: Koldus-ének
(részlet)
Oh! mikor ez a seb idebent megsajdul,
Lelkem minden húrja átrezeg a jajtul;
„Húzd rá cigány, mondom, egy keservest, ingyen”,
És a cigány húzza, áldja meg az Isten;
Könnye pergi át a barna ábrázatot…
– Adjatok, adjatok amit Isten adott.
Kányádi Sándor: Cigánytánc
(részlet)
Lyukas a dádé nadrágja,
ki-ilátszik a gatyája.
Jaj, micsoda szégyen is,
jaj, micsoda szégyen is.
Kilátszana hogyha volna,
nincs a dádénak gatyája.
Jaj, micsoda szégyen is,
jaj, micsoda szégyen is.
>
Kaffka Margit: Cigány ballada
(részlet)
Útszélen ül Mára a redves kövön,
A kebele apró, a dereka nádszál.
- Haj, sátrat szedett és elment messze az öröm,
A csók, meg a dal. A büszke vadásznál
Tévelyg valahol. Őt követi.
Néz, – fehér kígyók futkosnak barna szemén,
Varázsvonalat ír az ujja hegyével.
"Jöjj sátán úr, segíts, mert elveszek én,
Boszorkányige a nyomába nem ér el,
Itt legyen, akarom, – szeressen engem!"
Arany János: A nagyidai cigányok
(részlet)
Első ének
Vár szorult védelme, Vajda fényes terve, 
Cigányok gyűlése, Harci zendülése. 
Csóri eszes volta, Hősök többi dolga, 
Ez ének rendében Le van írva szépen. 
Egyszer volt özönviz, mióta a világ;
Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág;
Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán:
Egyszer a hős dádék romlása Nagy-Idán.
Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal,
Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal –
De piros, de pozsgás napégette arcod:
Te segíts, méltóan elzengnem e harcot!
Add rívó hegedű búgását dalomnak,
Cincegő zengésit húros cimbalomnak,
Klarinétok füttyét, dobok dobbanását,
Harsány trombitákkal összeroppanását.
Önts szájamba édes, hatalmas éneket,
Mellyel örökítsem választott népedet;
Míg a magyar nóta daliáit zengem:
Parlagok múzsája! cserbe ne hagyj engem. –
Petőfi Sándor: Vándorélet
(részlet)
Ott huzódik a diszes csapat
Hosszu sorban zöld erdő alatt;
A családfő vén, kehes lovon,
Kit kötőfékszárnál fogva von
Üggyel-bajjal egy izmos legény…
No hisz izzad még az is szegény!
Mert bizony már régen lehete,
Hogy gabancuk a csikófogat
Elhullatta… s most mi élete?
Koplalásban tölt gyásznapokat.
Ily esetben aztán ép erő
Nem tudom, hogy volna nyerhető.
S ami több, ki rája nehezűl,
Nemcsak a jó dáde egyedűl:
Oldalain egy-egy tarisznya lóg,
S mindenikben rajkók láthatók;
Ki-kidugván borzas fejöket,
Pityeregnek szörnyü éneket,
Mert helyök nem legkényelmesebb;
A gyaloglás? még keservesebb!
Ugy sipognak, mint az orgona,
S tudja isten, meddig tartana?
De nagyapjok hátra-hátrarúg,
S meglapulnak szépen a fiúk.

Czene Gábor: A magyarországi romák. Tények a cigány holokausztról
(recenzió)
Cigány viselet – kiállítási tárgy
Babits Mihály: Cigánydal
(részlet)
Zörg az ág és zug a szél
cigányasszony útra kél
feje piros keszkenős
zsír haján a rossz kenőcs
lepedőbe köti bugyrát
úgy viszi a pereputtyát
csípőn kötve csücske kettő
nyakán lóg a másik kettő.
Háti jószág, pereputty:
pici rajkó, jól aludj!
Mezők jönnek, erdőségek
jó vidékek, rossz vidékek
szép hazák,
zöld hazák:
jár a szél és zörg az ág.


Czencz János: Cigány idill
(festmény)
Cigánytánc
(hanganyag)
Tóth Sára: Miről ismerszik a cigány?
(riport)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal