Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

1473. június 5-én HESS ANDRÁS Budán kinyomtatta – Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva – a Budai Krónikának nevezett Chronica Hungarorumot. Ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. A mű szerzője a magyarok történetét egy XIV. századi geszta-kéziratnak valamint Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes Nagy Lajos életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be.

Hess Andrást Kárai László hívta Rómából Magyarországra. Az első budai nyomda egyszemélyes volt, minden műveletet maga Hess András végzett. Csak betűket hozott magával, öntőformát nem, egyetlen sajtója kis alakú volt. Joggal írta: „… óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra”. A Budai Krónikán kívül még két, görögből latinra fordított könyvet készített Magyarországon: Basilius Magnus A költők olvasásáról című művét és Xenophontól a Sokrates védőbeszédét. Mindkét mű a humanisták kedves olvasmánya volt.

Bár Hess ajánlása Kárai Lászlónak szól, mégis valószínűbb, hogy a nyomda felállításának szorgalmazója és fő mecénása Vitéz János esztergomi érsek, a híres bibliofil lehetett. Ő azonban 1472-ben meghalt.

A Budai Krónika példányszáma a korabeli gyakorlat alapján 240 lehetett. Jelenleg 10 példány holléte ismeretes, ezek közül csak 2 van Magyarországon.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998 [Buka Adrienne])