Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A helyi érdekű vasutak létesítése hazánkban 1880-ban kezdődött. Az ipar és a kereskedelem fejlődése a főváros körzetében többszörösére növelte a szállítási igényeket. Emellett a vidékről ide áramló munkaerő jelentős része a magas telekárak miatt csak a Budapest közeli falvakban tudott letelepedni és így a naponta bejáró dolgozók közlekedését is meg kellett oldani. A főváros környéki hálózat kiépítését a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) vállalta. Fejlesztési koncepciójuk alapgondolata az volt, hogy a közutak mellett haladó, sugárirányú vonalak a lóvasút vonalak folytatását képezzék. Az első vonalat a főváros környékének akkor legjelentősebb településére, Soroksárra tervezték. A vasúti pálya egyszerű kivitelben készült, a vonatok maximális sebességét 30 km/órában határozták meg. A 41,8 km-es törzshálózat két év alatt épült ki. A közvágóhíd-soroksári szakaszt 1887. augusztus 7-én, a dunaharaszti hosszabbítást 1887 végén avatták, a cinkotai majd a szentendrei vonalakat 1888-ban nyitották meg. A vonatokat a lóvasúthoz hasonlóan kürtjelzésekkel indították. A vontatást gőzmozdonyok végezték. A lóvasúttól eltérő üzemmód miatt a BKVT leányvállalataként létrehozták a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt-t, amely 1890. január 1-jén kezdte meg működését. A HÉV vonalak forgalma néhány év alatt ötszörösére növekedett. A villamosítás során 1000 V-os, egyenáramú feszültségű hálózatot hoztak létre. A két háború között léptek szolgálatba az első négytengelyes, acélvázas járművek. A részvénytársaság 1933-ban a főváros tulajdonába került. A gőzüzemű személyszállítást 1939-ben számolták fel. A nem villamosított ráckevei vonalrészen Diesel üzemű járműveket vontak be a forgalomba. Az 50-es években a favázas kocsiszekrényeket acélvázasokra cserélték. Az első ötéves terv jelentős beruházása volt a csepeli gyorsvasút, amelyhez egy kis-dunai hidat kellett építeni. A 60-as években a HÉV-vonalakat fokozatosan gyorsvasúttá alakították; új típusú motorvonatokat helyeztek üzembe. Az utasok kényelmét szolgálta, hogy az M2-es metróvonal megnyitására, 1970-re a gödöllői vonal új végállomása az Örs vezér térre került, 1972-ben pedig kis mélységben haladó alagúttal a szentendrei vonalat csatlakoztatták a Batthyány téri metrómegállóhoz.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Budapest Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Keller László])