JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 26.Névnap: Jusztina
    
 
Hónapok
JANUÁR 1. – A BÉKE VILÁGNAPJA
 
Csete György: Megbékélés kápolna, 1998 Beremend(fotó: Németh Gábor Árpád)

Csete György: Megbékélés kápolna, 1998
Beremend
(fotó: Németh Gábor Árpád)

A BÉKE VILÁGNAPJÁt VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük minden év első napján 1968 óta. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és mindennel az egész világon.





II. János Pál pápa üzenete a Béke XXXVI. világnapjára, 2003. január 1.
Sík Sándor: 119. zsoltár. A békességes ember
Janus Pannonius: Mars istenhez békességért
Ötöd szférán hatalmas, súlyos léptü Úr,
Kinek sisaktaréja véres fényt ragyog,
Saturnus sarja, nagy Junónak gyermeke,
Te égi őr, te nagy titán-rettegtető,
Te prédaéhes, úr hadak s a béke sorsán,
Te férfit ékesítő, héroszt szentelő,
Te súlyos léptü, talpig vasba öltözött,
Határt kipusztitó, várost leromboló,
Ki által árva lesz a föld és telt a Tartarus,
Te szörnyü vérivó, halottra éhező,
Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott,
Szegénynek kincset adsz, kifosztasz gazdagot,
Te békegyűlölő, vad éhhalál-szülő,
Szerzője rettenetnek, pánikinditó
Atyánk, kiméld megfáradt pannon népemet!
Csokonai Vitéz Mihály: A békekötésre
(részlet)
Most örűljünk már, mivel, ah! az elmúlt
Gyászos esztendő sok ezer magános
És közönséges bajokat hozott rám
 
S árva hazámra.
Visszatért immár olajággal a frígy,
A kemény hadnak kialudt kanóca,
Múlik a jajszó, s örömünket áldott
 
Béke tetézi.
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
(részlet)
Te tünde fény! futó reménység vagy te,
forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyüléptü béke!
Szólnék most ujra, merre vagy? hová
tüntél e télből, mely rólad papol
s acélt fen szívek ellen, - ellened!
A szőllőszemben alszik így a bor
ahogy te most mibennünk rejtezel.
Pattanj ki hát! egy régesrégi kép
kisért a dalló szájú boldogokról;
de jaj, tudunk-e énekelni még?
Assisi Szent Ferenc: Áldás, békesség
(vers)
Szalay Mátyás: Békesség a földön!
(vers)

Hubay Miklós: Béke és antik irónia
(részlet)

Aristophanes, a békepropaganda első művelője, sokat írt a békéről. Csupa vígjátékot.

Nincs-e ebben valami aktuális és megszívlelendő?

Lássuk azt a darabját, amelynek már a címe is: Béke.

Pár nappal Nikias békéjének az aláírása előtt mutatták be, 421. március végén.

Kleon, a háborús párti Kleon már meghalt. Elesett Amphipolis ostrománál. Ő volt Aristophanes bète noire-ja. De meghalt az ellenség Kleonja is, a spártai vezér, Brasidas. Valami isteni (már-már vígjátékírói) szimmetriával, a két háborús uszító egyszerre s ugyanott esett el. Aristophanes – a mindig békepárti Aristophanes – tehát győzött. A Béke győzelmi darab. (Még ha a versenyen csak második lett is vele. Eupolis Hízelgők című darabja megelőzte.) Ritka elégtétele egy írónak, megérni „eszméi győzedelmét”.

Elégtétel? Vagy inkább a feleslegesség érzése? Mert jó, derekasan verekedett a békéért, amíg folyt a háború, de most béke lett, vagy pillanatok alatt béke lesz…

Kit érdekel már a Béke apológiája? (Valószínűleg a bírálók is így érveltek, amikor nem adták ki neki az első díjat.)

Babits Mihály: Húsvét előtt
(részlet)
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
 
ki először mondja ki azt a szót,
 
ki először el meri mondani,
 
kiáltani, bátor, bátor,
 
azt a varázsszót, százezrek
 
várta, lélekzetadó, szent,
 
embermegváltó, visszaadó,
 
nemzetmegmentő, kapunyitó,
 
szabadító drága szót,
 
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Radnóti Miklós: Írás közben
(részlet)
Igaz, jó szerteütni néha, de békében
élni is szép lenne már s írni példaképen.
Bíztatnom kell magam, hogy el ne bujdokoljak,
mert jó lenne messze és műhelyben élni csak.
Ó, véled gondolok most, tollas jobbkezemmel
s egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester.
Ilyés Márta: Béke variáció Chagall szellemében
(festmény)
Jékely Zoltán: Békesség, emberek
(részlet)
– Be nagy az ember saját romlására,
s milyen kicsi e budai vasárnap!
A kicsiségnek békesség a bére,
a nagyságnak üvöltés, vér az ára –
ezt hirdetik a süppedt, sárga házak.
A kicsiségnek békesség a bére –
vagy a vén házak tanúsága csalna?
Az idő útjából ki állna félre,
történelem elől ki mászna fára,
ha szólítaná országok hatalma?
Gyurkovics Tibor: Béke
(részlet)
Még egyszer fölrepülni
az ismeretlen égre,
s a lengő madarakkal
azt kiáltani: béke!
Hol van az a szabadság?
És hol van a mi tájunk?
Mi örökösen égünk,
mi örökösen szállunk!
Jékely Zoltán: Álom a béke városáról
(részlet)
Bár volna valahol egy meseváros,
ezernyi tornyú, égverő-falú,
köröskörül kék tengerrel határos –
város: melyből nem lesz por és hamú!
S csodás nép lakja: csupa halhatatlan,
szerelmet és halált nem ismeri,
úgy élnek ők e mesebeli katlan
ekhói közt, s életük isteni!
Zala György: Béke

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal