JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 25.Névnap: Márk, Márkó, Márkus
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A malomipart forradalmasító hengerszék feltalálója, MECHWART ANDRÁS (Schweinfurt, 1834. dec. 6. – Budapest, 1907. jún. 14.) bajorországi szegény családból származott. Először lakatosinasnak tanult, majd szülővárosának támogatásával Augsburgban kapott mérnöki oklevelet. Négy évig egy nürnbergi gyárban szerzett tapasztalatot hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásában. 1859-ben lépett szolgálatba Ganz Ábrahám budai gyárában. Itt számos átalakítást, korszerűsítést végzett a gyártóberendezéseken és tervei alapján kezdtek gőzgépeket gyártani. Ganz halála után ő lett a gyár igazgatója.

1874-ben megvették Wegmann hengerszék szabadalmát. Ezt a szerkezetet Mechwart a Ganz gyárban több évtizedes hagyományokra támaszkodó kéregöntési technológia felhasználásával tökéletesítette.

A malomiparban a magyar őrlési eljárásnak az a lényege, hogy a tisztított és koptatott búzát 8-9-szer egymás után következő töréssel fokozatosan aprítják, majd a darát és a dercét nagyság és fajsúly szerint osztályozzák, végül a színdarát fehér, korpamentes lisztté őrlik. Ennek az őrlési eljárásnak a tökéletesítése érdekében fejlesztette ki találmányát Mechwart, a különböző sebességekkel forgó, rovátkolt, kéregöntésű hengerekkel dolgozó hengerszéket, amely a búza legmegfelelőbb aprítását tette lehetővé. A gyárban tipizált alkatrészekből közel hatvanféle hengerszéket állítottak elő, amelyeket az egész világra exportáltak, óriási sikert aratva a felhasználók körében. 1907-ig mintegy 30 000 darab hengerszék készült.

Mechwart másik fontos találmánya az 1896-ban megalkotott motoros szántógép volt, amely az addig haladó mozgást végző ekevas helyett forgó mozgást végző maróvasakkal dolgozott.

Mechwart érdeme volt a gyár villamos osztályának létrehozása 1878-ban. Így működésüket az elektrotechnika területére is kiterjesztették. Mérnöki szaktudása mellett kiváló üzleti érzékkel rendelkezett, a vállalat gyártmányainak egész Európában és a tengeren túl is piacot teremtett. Jó szervezőkészsége, szociális érzékenysége folytán alkalmazottai számára biztosította a továbbképzés és a regenerálódás, az aktív pihenés lehetőségét akkoriban szokatlan szociális létesítmény-hálózat létrehozásával.

A debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola honlapja
Mechwart András élete és munkássága
Mechwart András
(szócikk)
Radnai Rudolf: Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika. A magyar ipar a századelőn
Mechwart liget
(fotó)
Kocsis András: Mechwart András mellszobra
(fotó)
Varga József: A Mechwart család síremléke
(fotó)
Halkovics László: Ipar. A 19. század közepétől 1913-ig
Százhetven éve született Mechwart András
(ismertető)
Cser István: A magyar ipar nagy alakja. Mechwart András emlékezete
(tanulmány)
Horváth Tibor: Elektrotechnika
Horváth Tibor: Villamosvasutak
Radnai Gyula: A Valtellina-vasút villamosítása
(tanulmány)
Kardos István: A malomipar megújítója. Mechwart András: 1837-1907
(ismertető)
Emőd István: Vasúti közlekedéstechnika
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal